A vártnál jóval erősebben fékeződött le a szlovákiai gazdaság a Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint. Közben vészjósló jelek érkeztek Németországból is, ahol technikai recesszió jeleit mutatja a gazdaság, a legfrissebb felmérések szerint pedig az USA-ban a szakértők 40 százaléka számít recesszióra a következő két éven belül.
Két éve hallhatjuk a vállalatoktól, elemzőktől és agytrösztöktől, hogy újabb gazdasági lassulás elé nézünk, Szlovákia pedig nincs felkészülve. Csökken a versenyképesség, nőnek a vállalatokat terhelő anyagi és bürokratikus terhek, a járulékterhek, paradox módon kevés a munkerő, miközben több keleti járásban is kétszámjegyű az állástalanok aránya. A Statisztikai Hivatal által nemrég közzétett adatok pedig 2013 óta a legrosszabbak.
Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője a HNonline.sk-nak nyilatkozva elmondta, hogy a szlovák gazdaság vártnál nagyobb mértékű megtorpanása mögött a nemzetközi gazdaságban tapasztalható bizonytalanságok állnak.
Megérkezett az ígért vihar: Az ipari külkereskedelem után visszaestek az átlagbérek is
Paradox helyzet
A második negyedévben a szlovákiai gazdaság növekedési üteme 1,9 százalékra csökkent az első negyedéves 3,7 százalékról. Az elemző szerint az exportot ugyan erősítette a Jaguar Land Rover nyitrai üzemének beindulása, ám az autógyár megépülésével egy jelentős tétel most hiányzott a beruházási oldalon az előző évhez képest. Az 1,9 százalékos növekedés főleg azért volt meglepően alacsony, mert a lakosság rendelkezésre álló jövedelme és a foglalkoztatottság összességében növekedett.
Elmondta, hogy a (szezonális nyári leállások nélküli) szeptemberi számok mutatják meg igazán, hogy milyen kilátásokra számíthat Szlovákia. Különösen Németország lesz kérdéses, amely Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnere, őrá épül a az autó- és gépipar és így a foglalkoztatás nagy része is.
Kiemelte, hogy az a foglalkoztatottság tartós fenntartásához az államnak „megfelelő és hatékony”fiskális politikát kell folytatnia, például a kutatás-fejlesztés támogatásával. Megjegyezzük, az IMF legutóbbi elemzése szerint Szlovákiában a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagy része nem hatékonyan kerül felhasználásra, túl sok projekt végződik azzal, hogy nem lehet megoldani a kitűzött célt, és túl kevés az olyan fejlesztés, amely tényleges piaci hozadékot jelent a gazdaság számára.
Hét éve nem látott mélyponton van a szlovák külkereskedelem többlete
Németországban hivatalosan még nincs krízis – egyébként van
Németországban már hetek óta zajlik a vita, hogy állami beavatkozással kell serkenteni a német gazdaságot. Az ország gyakorlatilag recesszióban van – két egymást követő negyedév is mínusszal zárult. Németországban az ipari termelés júniusban 2012-óta nem látott mértékben esett vissza.
Az elbocsátási hullám már ténylegesen elérte a német nagyvállalatokat. A BASF háromezer embert bocsát el, aThyssenkrup négyezret, a Ford ötezret, a Bayer négy és félezret. Ennek eredményeként, bár a német foglalkoztatottság is növekszik, a bővülés nagysága egyre kisebb. Ráadásul, egyre több munkáltató vezet be munkahét-rövidítést, elsősorban az ipari ágazatokban.
A német vállalatok azonban – egyszerűen szólva – „könnyen vannak” a rövidített hetekkel. Ronald Ižip gazdasági elemző a Trend hetilap internetes kiadásában felhívta a figyelmet, hogy a német cégek kompenzációt kapnak az államtól a munkásokra, ha a gazdasági lassulás miatt rövidített munkahetet kénytelen bevezetni.
Mindemellett, a német költségvetés évek óta többletet termel, amelyet most felhasználhatnak a gazdaság motorjának felpörgetésére.
A német viharfelhők közeledtét az is jelzi, hogy meredeken emelkedni kezdett a munkanélküli segélyt igénylők száma.
Angela Merkel német kancellár egyelőre nem tartja indokoltnak, de Olaf Scholz német pénzügyminiszter már számol vele, hogy a költségvetésből 50 milliárd eurót (a szlovák GDP több mint felét) elkülönítsenek az esetleg recesszió idejére.
Autóeladások európai TOP 20-as listája: a gyártók háromnegyede komoly bajban van
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
