Michael Roth, a német szociáldemokraták európai minisztere kijelentette
Roth szavai félrevezetőek. Többek között ő is támogatta az Európai Parlament időhúzását, amely közel 40 milliárd euróval nagyobb költségvetési keretet akart kialkudni a számára fontos programoknak, és hetekig húzta a tárgyalásokat a soros német elnökséggel. Végül sikerrel járt, de az október végi határidőből kicsúsztak a felek, így lényegében már egyébként sem volt nagy esély rá, hogy a parlamenti ratifikációkkal együtt január 1-jére elindulhasson az újjáépítési alap merítése. Roth mostani nyilatkozata enyhén szólva is képmutató megnyilvánulás.
Mark Rutte holland miniszterelnök már kötötte is az ebet a karóhoz, és hangsúlyozta:
„Hollandia számára a jogállamiságról elfogadott kompromisszum a minimum. Ennél kevesebbel nem érjük be”
Csakhogy a Rutte által említett „kompromisszum” nem volt kompromisszum, hiszen sutba dobta a tagállamok júniusi igazi megállapodását, hogy egy ideológiai-politikai elvnek rendelje alá az újjáépítési alap sorsát. Mindezt úgy, hogy a tagállamok helyett csak az EP és a német soros elnökség jutott megállapodásra. Persze, a holland miniszterelnök alighanem tisztában volt vele, hogy jönni fog a magyar és a lengyel vétó, számára ugyanis a politikai cél az egész újjáépítési alap újratárgyalása, mert Hollandia nem, vagy nem ilyen mértékben akar hozzájárulni a bajba jutott déli tagállamok talpra állításához.
Vincenzo Amendola, olasz európai ügyekért felelős miniszter (nem meglepő módon az olasz baloldali Demokrata Párt tagja) kedden azzal érvelt, hogy Magyarország és Lengyelország kettős beszédet alkalmaz:
„Ez a vétó ellentmondásos. Ha az összes tagállam azt állítja, hogy tiszteletben tartja a jogállamiságot, akkor nincs okuk ellenezni a számonkérhetőséget”
mondta. Mi azért Amendolával vitázva hozzátesszük: ha nincs mitől tartania a tagállamoknak, miért kell a hetes cikkely szerinti eljáráson kívül újabb politikai-ideológiai alapon működő szankciós rendszert létrehozni, amellyel megkerülhető a konszenzusos döntés?
Ana Paula Zacarias, portugál uniós ügyekért felelős minisztere (a jelenleg regnáló szocialista kormány jelöltje) Magyarországnak és Lengyelországnak címezve úgy fogalmazott:
„Itt az ideje véget vetni a hatalmi játékoknak, nem tetézhetjük a jelenlegi válságot egy politikai krízissel is. Meg kell mutatnunk, hogy az EU egyéges”
Váratlanul a magyar és lengyel oldalra sorolt be a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa. Igaz azonban az is, hogy hivatalosan a szlovén uniós nagykövet nem emelt vétót magyar és lengyel kollégájához hasonlóan.
Ám ez a példa is mutatja, hogy bár sok ország nem vállal fel nyílt konfrontációt Brüsszellel szemben, mégis Magyarországgal értenek egyet.
Jansa Charles Michel, az Európai Tanács elnökének címzett levelében, elutasította a jogállamisági feltételrendszer és az uniós források merítésének összekötését.
Szlovákiában többnyire a kettős beszéd jellemző. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint ha „magyar és lengyel barátaink nem is tudnak azonosulni a vért izzadva tető alá hozott egyezségből, legalább ne blokkolják, mert más országoknak szükségük van a pénzre”. Szerinte olyan megoldást kell keresni, hogy az EU többi 25 tagállama hozzájusson a forrásokhoz.
Klus elég sok részletet kihagyott. Például, hogy a tagállamok nyári megállapodását a soros német elnökség és az EP rúgta fel, Magyarország és Lengyelország épp hogy ahhoz ragaszkodik.
Ivan Korčok külügyminiszter még kedden jelentette ki, hogy megpróbál odahatni Lengyelországra és Magyarországra, hogy ne blokkolják tovább az újjáépítési alapot és a költségvetést. Korčok szerint „nem kerülhet ki teljesen jogállamisági feltételrendszer” a megállapodásból.
Lucia Ďuriš Nicholsonová EP-képviselő (SaS) már keményebben nyilatkozott. Szerinte az uniós tagállamok Orbán álhíreire fizetnek rá. Kollégája, Eugen Jurzyca (szintén SaS) szerint a jogállamisági elvrendszer már a júliusi uniós csúcs megállapodásában is szerepelt, amivel szerinte „Magyarország akkor egyetértett”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak a jogállamisági klauzula helyett inkább a már rendelkezésére álló mechanizmusokat használja a jogállamiság betartatására.
Jurzyca kijelentését mi azért kiegészítjük azzal, hogy a júliusi EU-csúcson elfogadott jogállamisági kitétel teljesen más típusú és értelmezésű szabályrendszer volt. Nem kerülte meg például a tagállamok konszenzusos döntéshozatali mechanizmusát. Ez az első, tagállami megállapodás nem összekeverendő azzal, amit november 5-én utólag fogadott el a német soros elnökség és az EP delegációja.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
