Elhunyt Vásáry Tamás zongoraművész, karmester Havran Kati2026. 02. 06., p – 10:13
Kilencvenkét éves korában elhunyt Vásáry Tamás, a magyar és az egyetemes zenekultúra egyik kivételes alakja.
Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben, zenei csodagyereknek számított. A korhatárt figyelmen kívül hagyva,
hatévesen, Liszt II. rapszódiájának előadásával nyert felvételt a debreceni zeneiskolába, nyolcévesen pedig már Mozart-emlékesten lépett közönség elé, tízévesen pedig Dohnányi Ernő tanítványai közé került.
Tizennégy évesen megnyerte a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. Ekkor határozta el, hogy karmester is szeretne lenni.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1953-ban szerzett diplomát. Életének egyik meghatározó alakja Kodály Zoltán volt. Szülei kitelepítése után Kodály közbenjárásának köszönhette, hogy folytathatta tanulmányait és megmaradhatott a zenei pályán. Nemzetközi karrierje az 1950-es években indult, versenysikereket aratva Leningrádban, Moszkvában, Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban.
Az 1956-os forradalmat követően, édesapja bebörtönzése után Vásáry Tamás a belga királynő segítségét kérte, és végül családjával együtt emigrációba kényszerült. Belgiumban, majd Svájcban telepedett le. 1960-ban debütált Londonban, 1962-ben pedig New Yorkban, a Carnegie Hallban is. Az emigráció évei alatt évente 100 hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban.
A világhírt és a koncertfelkéréseket a Deutsche Gramophonnál felvett számos lemez biztosította Vásáry számára.
A hetvenes évektől karmesterként is meghatározó szereplője lett a zenei életnek. Vezényelte a világ legnagyobb zenekarait, majd Magyarországra visszatérve a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál talált szakmai otthonra. Beethoven-, Mozart- és kortárs magyar művek tolmácsolása, Dohnányi és Kodály zenekari életművének újrafelfedeztetése egyaránt fontos küldetésévé vált.
Művészi munkája mellett a fiatal tehetségek és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását is szívügyének tekintette. Ösztöndíjat, alapítványt hozott létre, mentorprogramokat indított, és élete végéig aktív részese maradt a magyar kulturális közéletnek.
A Liszt Ferenc-díjat 1951-ben vehette át, az Erzsébet királyné-verseny díját 1956-ban. A Kossuth-díjat 1998-ban ítélték oda Vásáry Tamásnak, 2001-ben megkapta a legnagyobb francia művészeti kitüntetést, a Chevalier des Arts et Lettres érdemrendet. Születésének 90. évfordulóján ünnepi hangversenyen köszöntötték a Zeneakadémián. 2024-ban jelent meg az előtte tisztelgő, A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás című kötet. 2024-ben a Bartók Rádió az év életműdíjasa elismerésében részesült.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
