Ferenc pápa részvéttáviratot küldött Luis José Rueda Aparicio bogotai érseknek, amelyben megemlékezett az április 15-én elhunyt bíborosról, aki hosszú éveken át a kolumbiai főváros érseksége és hazája püspöki kara élén állt. II. János Pál pápa 2001-ben kreálta bíborossá.
Egy lelkipásztor, aki „elkötelezettségével és munkájával életét felajánlotta az Egyház javára” – ezekkel a szavakkal emlékezett a pápa Pedro Rubiano Sáenz bíborosra, aki április 15-én 91 éves korában hunyt el Bogotában.
Ferenc pápa a kolumbiai főváros jelenlegi érsekének, Luis José Ruedának küldött gyásztáviratában szomorúságának adott hangot a bíboros halála miatt, és együttérzését fejezte ki a helyi egyház tagjainak, a hozzátartozóknak és a gyászolóknak. A bíboros lelkét a Chiquinquirái Szűzanya közbenjárásába ajánlotta, és „a feltámadt Krisztusba vetett hit és remény jeleként” megáldotta a helyi egyházat.
Mindössze 38 évesen, 1971-ben nevezte ki püspökké VI. Pál pápa. A kolumbiai egyház új főpásztora figyelmet fordított az országban zajló konfliktusokra a kormány és a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) elnevezésű gerillaszervezet és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN), a latin-amerikai ország legjelentősebb gerillaszervezetének fegyveresei, valamint a kábítószer-kereskedelmi kartellek közötti belső háború kemény és véres évtizedeiben.
Az 1932-ben született, cartagói származású Pedro Rubiano Sáenz bíboros egyházi szolgálata fiatal szeminaristaként a popayáni szemináriumban, majd teológushallgatóként a kanadai Laval Egyetemen (Québec) kezdődött. Az amerikai kontinens északi és déli részén tanult: a hitoktatásra és az Egyház társadalmi tanítására specializálódott, majd 1956-ban Caliban szentelték pappá.
Első lelkipásztori élményei több területen is formálták a fiatal papot. Plébánosként két plébániát alapított, kincstárnok és püspöki helynök volt, amíg meg nem érkezett Rómából a cúcutai püspöki kinevezése; majd 1983-ban érseki rangra emelték, 1995 februárjában pedig a prímási székhely, a bogotái érsekség élére került.
Ezekben az években megsokszorozódott a kolumbiai püspöki karon belüli kötelezettségvállalása. Később a püspöki konferencia alelnöke, majd elnöke lett, 1990-től 1996-ig, majd 2002-től 2005-ig.
II. János Pál pápa időközben 2001-ben bíborossá kreálta. A főpásztor még intenzívebben dolgozott az ország megbékéléséért; aggodalommal teli megnyilatkozásai gyakran felhangzottak az erőszakhullám kapcsán. 2005-ben így nyilatkozott: „Elszomorítanak és aggasztanak bennünket a nap mint nap előforduló bűncselekmények (…), azok közé az országok közé sorolnak bennünket, ahol az emberi életet a legkevésbé tisztelik”.
Korábban a migráció kérdésével is foglalkozott a Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottságban. Lelkipásztori tevékenysége során létrehozta a főegyházmegyei élelmiszerbankot, amelyből évente több ezer ember részesül. 2003 májusától 2007 júliusáig a Latin-Amerikai és Karib-térségi Püspöki Tanács (CELAM) Gazdasági Bizottságának elnöki posztját töltötte be, 2010-ben vonult nyugállományba.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
