Elhunyt Molnár László, aki kényszerből valósította meg gyermekkori álmát Juhász Katalin2025. 10. 22., sze – 10:18
Életének 74. évében, hosszan tartó betegséget követően elhunyt Molnár László, a Pátria Rádió korábbi bemondója, aki verses összeállítások előadójaként, esztrádműsorok vezetőjeként és közreműködőjeként is ismertté vált Dél-Szlovákiában.
Molnár László 1951-ben született Pozsonyban, már alapiskolásként szavalóversenyeken indult, majd a Duna utcai iskola Forrás irodalmi színpad lelkes tagja lett. Az 1960-as, 70-es években a Forrás a hazai magyar amatőr színjátszás egyik legjelentősebb műhelyének számított, több ismert előadóművész került ki innen.
A sorkatonai szolgálat után Molnár László a pozsonyi Szőttes népművészeti együttes szervezőtitkáraként dolgozott, de a színpad iránti elhivatottsága is megmaradt. Többször sikertelenül próbálkozott bejutni a színművészeti főiskola rendező szakára, majd 1973-tól a Csemadok szakelőadójaként talált új terepet a kultúra szervezésében. Később két fesztiválon, a Jókai Napokon és a Duna Menti Tavaszon is ő konferált.
A hetvenes évek végén, immár a Slovkoncert „pecsétes engedélyével“ a zsebében zenés kabaréestek közreműködőjeként járta a magyarlakta településeket. De fellépett az ország első számú zenés színházában, a pozsonyi Nová scéna-ban is, méghozzá az Opera mafiozo című, 1982-ben bemutatott musicalben.
A rendszerváltás után rövid ideig a Szövetkezeti Újság és a Boltos havilap felelős szerkesztője volt, majd a Szlovák Rádió magyar adása, a későbbi Pátria rádió hírolvasó bemondója lett, ahol 2007-ig dolgozott. Azonnal felismerhető, markáns hangját hallgatók ezrei szerették meg.
Később ugyanitt hangjátékokat rendezett, kabaréműsorokat szerkesztett. Ezek közül a legnagyobb sikert a Lazítani című szilveszteri kabaré aratta, amelyet évről évre sokan vártak a készülékek előtt. Emellett irodalmi összeállításokkal is járta az országot.
A kétezres évek közepén átalakult a szlovák rádió magyar adásának műsorstruktúrája, emiatt Molnár László – több kollégájával együtt – munka nélkül maradt, és 58 évesen kellett új életet kezdenie. Később ironikusan úgy fogalmazott: ekkor valósította meg gyermekkori álmát – portás lett.
Molnár László pályája a hazai magyar kulturális élet sokoldalúságát tükrözte: a színpadtól a mikrofonig, a kabarétól a versmondásig mindenben a magyar szó és közösség szolgálatát tekintette hivatásának.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
