Gerő András a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professor emeritusa. 2003 óta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója volt. A család közleménye szerint súlyos beteg volt. Búcsúztatását szűk családi körben tartják.
Gerő András az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán hallgatott történelmet és szociológiát a hetvenes évek közepén. Tanulmányait követően 1977-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója lett, majd 1981–1995 között a művelődéstörténeti tanszéken dolgozott docensként.
Az Index.hu azt írta, számos külföldi egyetemen folytatott tanulmányokat, illetve oktatott is. 1988–89-ben a Minnesotai Egyetemen tett tanulmányutat. 1990-ben Utrecht, 1991-ben Amszterdam, 1995-1997 között a Pennsylvania Egyetem Fulbright professzora, majd 2001-ben a Columbia Egyetem vendégprofesszora volt. 1991-től 2020-ig Budapesten a CEU, a Közép-európai Egyetem tanára.
2006-ban lett a történettudományok doktora a Magyar Tudományos Akadémián. Legfontosabb kutatási területeihez tartozott az Osztrák-Magyar Monarchia története, maga Ferenc József császár, a magyar polgárosodás és a modern zsidó identitástörténet.
Gerő András a rendszerváltást követően a Századok szerkesztőbizottsági tagja lett, 1993-tól 2010-ig pedig a Budapest Negyed főszerkesztőjeként tevékenykedett, de volt szerkesztőbizottsági tag a Café Bábelnél és a Világosságnál is. 2003 és 2004 között a Deák-emlékbizottság ügyvezető titkára, illetve 2009-től a Teleki László Alapítvány kurátora.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
Rengeteg publikációja és könyve jelent meg. Utolsó kötete 2022 őszén látott napvilágot Liberális látószög címmel. Mivel kutatási területe az Monarchiához kötődött, ezért érdeme kiemelni ezen a területen legfontosabb műveit, így a 2016-ban kiadott Ferenc József és a magyarok című könyvét, illetve az Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából (2021) és a Dualizmusok – A Monarchia Magyarországa (2010).
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
