Ferenc pápa olyan egyházat álmodott meg, amely nem ítélkezik, hanem meghallgat; amely nem zár ki, hanem befogad. Egyszerre volt a hagyomány őrzője és a változás katalizátora. A „normális pápa” – ahogyan sokan nevezték – olyan korban volt vezető, amikor az emberiség új válaszokat keresett régóta meglévő kérdésekre. Ferenc pápa 2025 húsvéthétfőjén, életének 88. évében elhunyt.
Ferenc pápa, eredeti nevén Jorge Mario Bergoglio, 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Airesben, Argentínában. Ötgyermekes családba született, édesapja olasz származású volt. Korai éveiben vegyésztechnikusi képesítést szerzett, majd 22 évesen lépett be a jezsuita rendbe. Filozófiai és teológiai tanulmányait követően 1969-ben szentelték pappá. Az évek során tanárként, rektorként és tartományfőnökként is szolgált, majd püspökké, később Buenos Aires érsekévé nevezték ki.
2001-ben II. János Pál pápa bíborossá emelte, és az Argentin Püspöki Konferencia elnökeként is jelentős befolyást gyakorolt az ország vallási életére. 2013-ban, XVI. Benedek lemondása után választották meg pápának. Ő lett az első latin-amerikai, az első jezsuita és a harmadik nem európai pápa a történelemben. Nevét Assisi Szent Ferencről vette, jelezve ezzel szegénység és béke iránti elkötelezettségét.
88 évesen, 2025. április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el vatikáni rezidenciáján, a Casa Santa Martában. Élete és pápasága során a béke, az igazságosság és az emberi méltóság szószólója volt.
Pápaságának öröksége
Ferenc pápa tizenkét éven át vezette a római katolikus egyházat, és ez idő alatt nemcsak vallási, hanem szociális és globális szereplőként is megkerülhetetlenné vált. Az ő pápasága nem a pompáról vagy a hatalomról szólt – már megválasztásakor elutasította a hagyományos pápai öltözetet, és egyszerű, közvetlen „jó estét” köszöntéssel fordult a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez.
A reformokat nemcsak a Vatikán falain belül igyekezett véghez vinni – bár ezek sem voltak jelentéktelenek –, hanem az egyház lelkületének és szellemiségének átalakítására is törekedett. Megértést és párbeszédet sürgetett a legkiszolgáltatottabbakkal, a társadalom peremére szorultakkal, köztük a szegényekkel, bevándorlókkal és az LMBTQ+ közösséggel.
Mindvégig ragaszkodott az egyház hagyományos tanításaihoz a házasság, az élet szentsége és a papi hivatás terén, de ugyanakkor hangsúlyozta: az igaz vallás nem „mélyhűtő”, hanem élő és növekvő fa, amely gyümölcsöt hoz minden kor számára.
Friss hír: Elhunyt Ferenc pápa
A béke követeként
Ferenc pápa hivatali ideje alatt több válságos világhelyzetre is reagált. Számos alkalommal szólalt fel a béke érdekében az orosz–ukrán háború vagy a közel-keleti konfliktusok kapcsán, és többször ajánlotta fel a Vatikán közvetítői szerepét. Bátorsága abban is megmutatkozott, hogy gyakran egyensúlyozott a konzervatív és liberális erők között, anélkül, hogy teljesen egyik oldalra állt volna.
Beszédei nemcsak a hívek, hanem világi vezetők számára is iránytűként szolgáltak. A spanyol és dél-amerikai országok különösen mélyen gyászolják elvesztését, ahol a remény, az igazságosság és a társadalmi érzékenység pápájaként emlékeznek rá. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök „a béke és a legsebezhetőbbek nagykövetének” nevezte, Javier Milei argentin elnök pedig úgy fogalmazott: „bár voltak nézeteltéréseink, megtiszteltetés volt megismerni őt”.
88-szor kondult meg a Notre-Dame harangja Ferenc pápa emlékére
Ferenc pápa és Magyarország
Ferenc pápa különösen kötődött a magyarokhoz. Háromszor látogatott magyar nyelvterületre: először 2019-ben Csíksomlyóra, majd 2021-ben Budapestre az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, végül 2023-ban ismét a magyar fővárosba. Személyes emlékei között őrizte első találkozását a magyar közösséggel még fiatal korából, amikor argentin iskolásként kapcsolatba került a Buenos Aires környékén élő magyarokkal.
A magyar nyelv szépségét és nehézségét tréfásan úgy jellemezte: „A magyar nyelvet csak a mennyországban beszélik, mert örökké tart megtanulni.” Kiemelte a magyarok ökumenikus nyitottságát, környezettudatosságát és családbarát kormányzati politikáját. Szívesen emlékezett vissza a Kossuth téri misére, amelyen tízezrek vettek részt.
Egészségi állapota és halála
Pápaságának utolsó éveiben egyre többet lehetett hallani egészségügyi problémáiról. Bottal vagy kerekesszékben közlekedett, és több betegséggel is megküzdött: térdfájdalmakkal, megfázással, hörghuruttal, majd 2023-ban komoly hasi műtéten esett át. Bár gyakran hangsúlyozta, hogy csak végső esetben mondana le hivataláról, végül 88 évesen, 2025 húsvéthétfőjén hunyt el.
Halála nemcsak a hívők közösségét, hanem az egész világot megrendítette. Távozása a húsvéti remény üzenetét tette még erőteljesebbé – az örök életbe vetett hit és az isteni kegyelem jelenléte szinte szimbolikusan övezte utolsó napjait.
A Szlovák Püspöki Konferencia is reagált Ferenc pápa halálhírére
Öröksége: egyház, amely hallgat és befogad
Ferenc pápa olyan egyházat álmodott meg, amely nem ítélkezik, hanem meghallgat; amely nem zár ki, hanem befogad. Egyszerre volt a hagyomány őrzője és a változás katalizátora. A „normális pápa” – ahogyan sokan nevezték – olyan korban volt vezető, amikor az emberiség új válaszokat keresett régóta meglévő kérdésekre.
Szavai, gesztusai, reformjai messze túlmutattak a Vatikán falain, és a mai világ egyik legfontosabb lelki vezetőjévé tették. Emlékét nemcsak a hívők, hanem mindenki őrzi, aki hitt abban, hogy a szeretet és az irgalom ereje képes megváltoztatni a világot.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Matthias Schrader
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
