Január 19-én, 98 éves korában elhunyt vitéz Szentiványi János nyugállományú alezredes, a legendás Puma század legidősebb tagja.
Szentiványi a világháborúban vitézi kitüntetést kapott, miután Budapest felett tízszeres túlerővel szemben is helytállt 1944. április 13-án.
idézi Szentiványi egykori szavait a honvedelem.hu.
Vitéz Szentiványi János neve a Körkép olvasóinak sem teljesen ismeretlen, hiszen 2016-ban a csallóközbe is ellátogatott, az ott elhangzott beszélgetésről pedig portálunk is beszámolt. Az alábbiakban az erről az alkalomról készült riporttal emlékezünk az elhunytra, aki annak idején részese volt a második világháborús felvidéki és magyarországi történelem egyik legnagyobb rejtélyének is, a Kassai bombázásnak, pontosabban a máig tisztázatlan származású bombázók üldözésének.
Igazi legendákat láttak vendégül a csilizpatasi (Dunaszerdahelyi járás) kultúrházban 2016. november 6-án, vasárnap délután.
A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101-es „Puma” vadászrepülő osztályának még élő két tagja, Frankó Endre (93) repülő főhadnagy és vitéz Szentiványi János (97) nyugalmazott alezredes tett látogatás a csallóközi faluban, ahol életükről, a repülés szeretetéről és a második világégésről tartottak élvezetes előadást. Történetek a kalandvágyról, egy élesített bombán történő landolásról, Kassa bombázásról és a legszebb emlékekről.
Rendkívül jó hangulatú, humorral és érdekes történetekkel tarkított előadást tartott a híres Puma osztag két tagja, Frankó Endre és vizét Szentiványi János, akik a második világháború alatt szolgáltak a Magyar Királyi Honvéd Légierő kötelékében. A beszélgető estet Nagy Jenő alias „ZSENYA” szakkommentátor vezette. Az előadás második részében Vári Gyula háromszoros világbajnok műrepülő pilóta tartott filmvetítéssel egybekötött előadást.
A két idős, magát rendkívül jól bíró katonaember közül először vitéz Szentiványi ragadta magához a szót. Elmondta, azért tudott ilyen tekintélyes kort megélni, mert nem hagyta magát elkényelmesedni, és még ma is naponta fél órát tölt edzéssel.
Az Erdély és a Délvidék visszacsatolására indított hadműveletekben is részt vevő vadászpilóta elmesélte, hogy kiképzése során is találkozott már életveszélyes helyzettel. Egyik alkalommal ugyanis a földi célpontok elleni bombázás gyakorlatánál kisebb üzemzavar miatt éles bombával volt kénytelen landolni.
A pilóta a fehér vászonból kirajzolt X-szel megjelölt célterült fölé érve ugyanis nem tudta kioldani a már élesített, a pilótafülke aljára rögzített bombát. Szentiványi több próbát is tett a kioldásra, ám nem járt sikerrel.
A pilóta végül másképp döntött, és vállalva a kockázatot, hogy a legkisebb ütődéstől is felrobbanhat nem kívánatos szállítmánya, letette a gépet.
Kassa bombázása
Szentiványi részese volt a második világháborús felvidéki és magyarországi történelem egyik legnagyobb rejtélyének is, a Kassai bombázásnak, pontosabban a máig tisztázatlan származású bombázók üldözésének.
Szentiványi és vadászrepülő osztaga volt akkor szolgálatban, amikor 1941. június 26-án ismeretlen felségjelű bombázók egyenként százkilós bombát dobtak Kassa városára. A támadásnak 32 halálos áldozata és 280 sebesültje volt.
Szentiványiékat riasztották, és ők 12 géppel üldözőbe vették a bombázókat. A pilóta elmondása szerint látták a bombázók hasán a „saját gép jelzést”, egy sárga jelet a gépek hasán, ami azt jelentette, hogy szövetséges gépekről van szó.
Szentiványi szerint a bombázók román gépek voltak. A románok érintettségét a mai napig nem zárták ki a lehetőségek közül. Románia akkoriban Németország mellett harcolt a Szovjetunió ellen, közben azonban Magyarország – mivel nem vett részt a háborúban – Dél-Erdély esetleges visszafoglalása miatt jelentett rá veszélyt. Ezért jogosnak tűnik azt gondolni, hogy a románok így akarták belerángatni Horthyékat a háborúba, hogy lekössék vele az ország katonai erejét. Ha így van, sikerrel jártak.
Öttusa, repülés és a János hegyi libegő
Frankó Endre repülő főhadnagy élete rendkívül változatos volt. Azon túl, hogy vadászpilótaként ténykedett, öttusázóként is jeleskedett. Saját bevallása szerint ez volt a legegyszerűbb módja annak, hogy elbliccelje az olyan tanórákat, amelyeken nem volt kedve részt venni.
Jegyezte meg tréfásan a főhadnagy.
Frankó 1944 novemberében került a Puma osztaghoz. Első bevetéséig mindössze 6 órát repült, ezért viszonylag tapasztalatlannak számított. 1945 májusában végül több társával együtt hadifogságba esett.
A háború után számos munkahelye volt, volt repülő oktató, dolgozott a Felvonójavító vállalatnál és a Felvonógyárnál. Ő tervezte például a budapesti János hegyi Libegőt. Ez a kötélpálya 1040 m hosszú és 262 m szintkülönbséget győz le.
Mikor Nagy Jenő „Zsenya” arról kérdezte a két volt katonát, hogy mi volt a legkedvesebb emlékük, akkor Frankó Endre kapásból azt válaszolta:
Csilizpatason idén nyáron egy repülőnap keretében Besenyei Péter és Vári Gyula világbajnok műrepülő pilóták is szerepeltek a nagyközönség előtt. Az akkori rendezvény szervezői, a Csilizpatasi Csemadok Alapszervezet a nagy sikeren felbuzdulva döntött úgy, hogy idén novemberben meghívja a helyi kultúrházban a legendás Puma osztag két, még élő pilótáját.
A közönség első kézből hallhatott történeteket a pilótakiképzés és a háború eseményeiről. És ezúttal nem szenzációfogás, ha azt mondjuk, a legendák valóban köztünk élnek.
Körkép.sk/KL
Nyitókép: Körkép.sk/Baloldalon Frankó Endre repülő főhadnagy, jobbra vitéz Szentiványi János nyugalmazott alezredes
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
