Amikor május elsején kifütyülték és a lemondását követelték, még kizárta a meghátrálást és kiállt politikája mellett Werner Faymann osztrák kancellár. Amit már akkor sokan sejtettek, bekövetkezett: egy héttel később, tegnap viszont összes tisztségéről lemondott. Háttér és helyszíni riport.
Az országnak és a pártnak olyan kancellárra van szüksége, aki erős támogatottságú – indokolta meg Werner Faymann tegnap a lemondását a közszolgálati rádióban. Az osztrák kancellár jól írta le helyzetét, jelenleg ugyanis egyiket sem élvezi, sem az ország, sem a saját pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nem áll mögötte. Faymann körül az április 24-én rendezett elnökválasztás első fordulója óta kezdett el igazán fogyni a levegő. A szavazáson a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) indulója nyert 36 százalékkal, mögötte a Zöldek által támogatott jelölt futott be, míg a kormánypártok által indított két aspiráns, a néppárti Andreas Khol és a szocdem Rudolf Hundstorfer csúnyán leszerepelve csak 11-11 százalékot kapott.
Buktatta Faymannt a migránsválság
Mégis az ütötte a koporsójába az utolsó szöget, hogy pártján belül is rendkívül megcsappant a támogatottsága. A kancellár a bejelentését is az SPÖ délutánra összehívott országos elnökségi ülése előtt tette, amelyet éppen a szélsőjobboldallal való együttműködés lehetősége, a menekültpolitikáját ért bírálatok, és egyáltalán Faymann személye miatt hívtak össze. A párton belül egyre nő a feszültség, és sokan teljes átalakulást sürgetnek, mindenekelőtt el szeretnék kerülni a szélsőjobb további erősödését. Ennek nagy próbája lesz az elnökválasztás május 22-i második fordulója, ahol a szociáldemokrata jelölt már nem képviselteti magát ugyan, de az még kérdés, kinek az oldalán sikerül felsorakoztatni az SPÖ táborát.
Ennek pedig egyik kulcseleme a migránskérdés, márpedig Faymannt éppen emiatt érte a legtöbb kritika. A kancellár nyilatkozatában újrakezdést sürgetett a szélsőjobboldal megerősödése miatt, ugyanakkor beszédében ismét kiállt saját politikája mellett. Az 56 éves kormányfő ismételten védelmébe vette fokozatosan szigorúbbá vált menekültpolitikáját és azt, hogy Bécs felhagyott a menekültek befogadását helyeslő Willkommenskultur folytatásával. – Felelőtlenség lett volna, ha nem vezetünk be saját intézkedéseket – tette hozzá arra utalva, hogy az Európai Unió részéről kemény bírálatok érték az osztrák kormányt a menekültválság kapcsán alkalmazott egyoldalú lépései miatt.
Nyílt titok volt, hogy előbb-utóbb lépni fog
A kancellár tegnapi, váratlannak tűnő lemondása nem döbbentette meg Kurt Maczeket, aki a Pinkafő (Pinkafeld) szocialista polgármestere, azé a magyar határhoz közeli kisvárosé, ahonnan Norbert Hofer, az elnökválasztás első fordulójában elsöprő győzelmet arató a Szabadságpárt jelöltje származik. Maczekkel hétfőn 14 órakor futottunk össze Pinkafő legrégebbi kávéházában, ahol ebéd utáni kávéját fogyasztotta. Éppen azért voltunk a kisvárosban, mert lapunk hét végi Magazinjába riportot írunk az esélyesebbik elnökjelölt hátországáról. Itt értesültünk Faymann kancellár lemondásáról, és kihasználva az alkalmat, gyors interjút kértünk a polgármestertől. Igencsak meglepő dolgokat hallottunk.
Maczek elmondta, hogy a pártban gyakorlatilag nyílt titok volt: a kancellár hamarosan megválik a posztjától, a lépés hirtelensége azonban őt is meglepte. Amikor arról kérdeztük, pártja kancellárja mibe bukott bele, azt válaszolta, hogy a munkaerő-piaci problémák mellett az SPÖ-nek nem lett volna szabad vakon követnie Angela Merkelt a menekültkérdés kezelésében. Míg ugyanis Németország nagy lehetőséget lát a bevándorlókban mint olcsó munkaerőben, Ausztriának nincs szüksége új munkavállalókra, és az osztrákok úgy érzik, hogy a korlátlan befogadással képtelenek lennének megbirkózni. Maczek szerint a jövőben a szociáldemokratáknak is világossá kell tenniük, hogy míg a valódi menekülteket segíteni kell, a gazdasági menekülteknek nincs helyük Ausztriában. Maczek emellett kifejtette, hogy tökéletesen egyetért pártja burgenlandi tartományi vezetőjének, Hans Niesslnek azzal az álláspontjával, amely szerint a határok lezárása elengedhetetlen. Amikor ezek után feltettük a kérdést, hogy az itt elmondottak mennyiben különböznek markánsan az FPÖ álláspontjától, és hogy az osztrák szociáldemokraták a jövőben mégis hogyan fogják megkülönböztetni magukat szélsőjobboldali vetélytársuktól, Maczek annyit válaszolt, ennek meghatározása a közeljövő feladata.
Ki újíthatná meg a pártot?
Az elnökválasztáson leszerepelt SPÖ-nek új, az emberek hangját meghalló vezetőkkel, az eddigiektől gyökeresen eltérő, a súlyos kérdésekre valódi választ adni képes politikát kell kialakítania. Feltettük neki azt a kérdést, hogy az osztrák szociáldemokraták közül kit lát esélyesnek arra, hogy megújítsa a pártot, mire ő a jelenlegi védelmi minisztert Hans Peter Doskozilt, illetve az egészségügyi tárcát vezető minisztert, Sabine Oberhausert említette. Ezen kívül kijelentette: a szociáldemokratáknak mostantól mindenkivel tárgyalniuk kell, beleértve az SPÖ által „embargó” alá helyezett Szabadságpártot is.
Sajtóinformációk szerint az SPÖ irányítását Michael Häupl bécsi polgármester veheti át, míg a kancellári tisztséget átmenetileg az alkancellár, a néppárti Reinhold Mitterlehner fogja betölteni. A kormányfő lemondása aligha vezet új választásokhoz, a Politico találgatása szerint Christian Kern, az osztrák vasúttársaság vezérigazgatója, vagy Gerhard Zeiler, a köztévé korábbi vezetője a legvalószínűbb utód.
Werner Faymann 2008 augusztusa óta volt az SPÖ vezetője, és még ugyanabban az évben beiktatták a szövetségi kancellári tisztségébe. A 2013-as osztrák parlamenti választásokkor pártja a voksok 26,8 százalékát szerezte meg. Az SPÖ a szavazatok 24 százalékát megszerző Osztrák Néppárttal lépett koalícióra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
