Mikuláš Bek cseh európai ügyekért felelős miniszter a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva december végén azt mondta, hogy a 2022 második felében esedékes az Európai Tanács soros elnöki posztjának cseh átvételét arra használná fel hazája, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az EU fősodorhoz tartozó országaival. Gyakorlatilag Andrej Babiš volt miniszterelnök választási kudarcának napjától az az egyik kulcskérdés, hogy az új cseh kormány elfordul-e a Visegrádi Négyektől, akadályozza-e a szövetség szorosabbá válását vagy folytatja annak építését.
Már az sem volt túl bíztató jel, hogy a Petr Fiala vezette új cseh kabinet a Visegrádi Négyekkel nyíltan szembe helyezkedő Jan Lipavskyt – akit egyébként Miloš Zeman elnök amiatt nem volt hajlandó egy ideig kinevezni, mert csak alapfokú főiskolai végzettsége van.
Mikuláš Bek mostani nyilatkozata szintén aggodalmat keltő. A cseh külpolitika elmozdulása komoly veszélyt jelenthet a V4 egységére, amit már a 2015-ös migránsválság óta módszeresen próbálnak megbontani a nyugati tagállamok. Csehország pedig kulcsfontosságú szereplő, sőt, irányváltoztatása egyértelműen hatással lesz a rendszeresen meg-megingó Szlovákiára is.
Az cseh európai ügyekért felelős miniszter a Bloombergnek leszögezte, hogy
“A mi álláspontunk az EU-val és a jogállamisággal kapcsolatban határozottan más lesz, mint az előző kabineté volt”
A hazai sajtóban persze már enyhébb narratívát fogalmazott meg. Az Irozhlas.cz-nek nyilatkozva már arról beszélt, hogy egyensúlyt akarnak teremteni az EU-val szembenálló Lengyelország és Magyarország páros, valamint Brüsszel között.
A Bloombergnek nyilatkozva azonban jóval konkrétabb kijelentéseket tett, amilyenek mi is hallhattunk Robert Fico szlovák kormányfőtől még 2017-ben:
“Van egy közös rendszerünk egy elég szoros együttműködés keretében a Visegrádi Csoporthoz tartozó kollégáinkkal. Ez jó és eredményes volt számunkra, de meg kell haladnunk, és más országokkal is hasonlót kell létrehoznunk”
mondta, hozzátéve, hogy elsősorban Ausztriára és Németországra gondol. Megjegyezzük, hogy Csehország tagja az Svlakovi Hármak informális csoportjának is Ausztriával és Szlovákiával együtt.
A sorok között persze azt is sejteni lehet, miért épp a két németajkú országgal akarja szorosabbá tenni kapcsolatait az új cseh kormány. A cseh foglalkoztatottság, gazdasági termelés rendkívüli mértékben függ az autóipartól. Az ágazatban tervezett és főleg a németek által erőltetett technológiai átállás (hidrogén- vagy elektromos autók), nem kis kockázattal jár Csehország számára. Bek nem véletlenül említette meg, hogy Berlinnel és Béccsel a belső égésű motorral rendelkező autók értékesítése kapcsán keresi leginkább a közös nevezőt.
Úgy tűnik azonban, hogy a franciákkal még Babiš idején köttetett nuklerási paktumot tovább viszi az új kormány is. Bek elmondta, Franciaországgal közösen kívánnak fellépni azért, hogy az EU tiszta energiaforrásként ismerje el az atomerőműveket. Mindkét példa arra utal, hogy inkább pragmatista, gazdasági megfontolások állnak a kijelentések hátterében, nem ideológiai megfelelési kényszer. Ettől azonban a V4 előtt álló kihívás még egyértelműen adott.
“Nem az a lényeg, hogy a meglévő partnerségeket feladjuk, még ha bizonyos kérdésekben nem is értünk egyet, hanem az, hogy más tagállamokkal új partnerségeket építsünk”
szögezte le az interjúban.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
