Elfogták a drezdai kincstárrablás utolsó gyanúsítottját

Elfogták a drezdai kincstárrablás utolsó gyanúsítottját

Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja – jelentette be a drezdai ügyészség kedden.

German crime clan linked to Dresden art heist | | Express Digest

Hírdetés

A feltételezett rabló – expressdigest.com

A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől. A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül Berlinben fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével.
   
Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben fogták el.
   
A hatóságok gyanúja szerint az öt fiatalemberből álló csoport tört be 2019 novemberében a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.
   
A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból.
   
A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit. Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.
   
A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »