Életre hívni, ápolni, megőrizni a kincseket – Lelkigyakorlatos kántortovábbképzés Csíksomlyón

Életre hívni, ápolni, megőrizni a kincseket – Lelkigyakorlatos kántortovábbképzés Csíksomlyón

Hálaadó szentmisével és Te Deummal ért véget január 29-én, csütörtökön a csíksomlyói kegytemplomban a gyulafehérvári főegyházmegye kántorai számára szervezett lelkigyakorlatos továbbképzés. A szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta. A program az egyházzenei bizottság szervezésében az érsekség jelentős támogatásával valósult meg.

Hétfőn, január 26-án Farkas László, a zenei bizottság újonnan megbízott titkárának köszöntésével vette kezdetét az idei találkozó, amelyet bűnbánati cselekmény és szentgyónás követett. A 18 órakor kezdődő, Kerekes László segédpüspök által celebrált szentmise bevezetőjében köszöntötte a jelen lévő közel száz kántort, majd bemutatta a Veni Sancte szentmisét.

Elmélkedésében a keresztség évének lényegét emelte ki, emlékeztetve a jelenlévőket a keresztség által kapott kegyelmekre, illetve a felelősségre, amellyel ezekért tartozunk a Teremtőnek. Felhívta a résztvevők figyelmét a közösségben, annak építésében, valamint a liturgiában betöltött szerepük méltó megélésének fontosságára is.

A továbbképzés lelkivezetője László Attila, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, a kolozs-dobokai kerület főesperese volt. Módszeresen és saját élettapasztalatából vett példákkal, hitelesen mélyítette el mondandóját a három nap elmélkedései során. A jelenlévők számára nemcsak felemelő pillanatokat szerzett, hanem mélyen elgondolkodtatta szülőfalujának, Csíkpálfalva egykori kántorának, a néhai Antal Györgynek a hiteles életpéldájával, maradandó életművével, buzgó hitéletével, sok éven átívelő lelkiismeretes szolgálatának gyakori felidézésével.

Idén a szakmai előadó Potyó István, a kolozsvári Szent Mihály-templom kántor-karnagya, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója, valamint Márton Szabolcs egyházzenész, karnagy volt. Márton Szabolcs 2023-tól a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián a gregorián és paleográfia tantárgyak oktatója, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Tanszékének óraadó tanára, 2024-től pedig az intézmény egyetemi adjunktusa.

Potyó István doktori kutatásainak egyik témáját, Ruzitska György (Bécs, 1786 –Kolozsvár, 1869.) zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus fordulatokban gazdag életét, értékes munkásságát ismertette igen részletesen. Továbbá a kolozsvári piarista Szentháromság-templom zenei hagyatékát is bemutatta, kiemelve az itt karnagyi-kántori szolgálatot teljesítők értékmentő munkásságát, aprólékos dokumentáló fáradozásait is. Ugyanakkor ismertette a Kolozsvár egyházzenei életében igen fontos mérföldkövet jelentő, kétévente megszervezett Egyházzenei Biennálét. A készülőfélben lévő Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz itteni adatokkal való „gazdagítására” is biztatta a jelenlévőket. Az elméleti előadások mellett gazdag hanganyaggal is szolgált, és több kórusművet is betanított a „kántor-kórusnak”, amelyet a liturgikus alkalmakkor és a záró szentmisén el is énekeltünk vezényletével.

Márton Szabolcs szintén a doktori értekezésének anyagából nyújtott igen értékes ismertetőt Az énekelt liturgia hagyományának történeti és funkcionális dimenziói címmel. Majd ezt elmélyítette az Erdély egyházzenei öröksége a kéziratos források tükrében című előadásának keretében. Itt a kolozsvári, alvinci, brassói, gyergyói, udvarhelyi graduálékat, a medgyesi szekvencionálét és a Kájoni-graduálét ismertette szakszerűen, de az úgynevezett fragmentumokat (kézirattöredékeket) is bemutatta, gazdagon illusztrálva, részletes magyarázattal ellátva.

Karnagyi minőségben egy háromszólamú kódexátiratot (Vox Angeli), valamint két, szintén a bemutatott graduálékból megfejtett, gregorián tételt tanított be kiváló szakmai igénnyel a jelenlévőknek, amely tételeket szintén megszólaltatták a szentmiséken.

Hírdetés

Január 27-én, szerda este a kántorokkal és az érdeklődő hallgatósággal megtelt kegytemplomban Steffen Markus Schlandt, a brassói Fekete templom orgonaművész-karnagya tartott színvonalas hangversenyt. Műsorán Giuseppe Torelli, Louis-Claude Daquin, Matthias Weckmann, Johann Sebastian Bach és César Franck művei szólaltak meg.

Csütörtökön a napi elmélkedés bevezetőjeként az elhunyt kántorkollégákra emlékezve imádkoztak, majd egy kisebb létszámú kórussal Felix Mendelssohn Bartholdy Beati Mortui (Op. 15, no. 1) című művét énekelték el Potyó István vezényletével.

A záró elmélkedést, majd a rövid kiscsoportos beszélgetést követően sor került a kiértékelőre, javaslatok, ajánlások, tanácsok meghallgatására is.

A déli 12 órakor kezdődő szentmisét celebráló Kovács Gergely érsek elöljáróban köszönetet mondott az egyházzenei bizottságnak, a továbbképzésen megjelent kántoroknak az értékes munkájukért, és kitartásra, lelkiismeretes szolgálattételük folytatására buzdította őket.

A szentmise után a rendezvényt hathatósan támogató Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond mondott rövid beszédet: „…a liturgikus ének nem dísz, hanem felemel, összerendez és segít kimondani, amit szavakkal talán soha nem tudnánk. Nehéz időkben fontos, hogy arra figyeljünk, ami belül megtart minket. A templomainkban és a felcsendülő énekben újra megtalálhatjuk azt a közös nyelvet, ami sokféle hangból egy szívet kovácsol. Hálás vagyok a megyei önkormányzat nevében, hogy támogathattuk a kántortovábbképzést és ezt a fontos közösségi szolgálatot.”

A gyulafehérvári érsekség és Hargita Megye Tanácsának támogatása mellett további köszönetet mondtak a Vámszer Géza Művészeti Népiskolának, a csíksomlyói ferences kolostornak, a Jakab Antal Tanulmányi Háznak, Péter György igazgatónak, Kádár János Győzőnek az önzetlen támogatásért, Isten áldását kérve mindannyiuk életére, munkájára.

Szöveg: Fórika Balázs, egyházzenei bizottsági tag, kézdivásárhelyi kántor

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Lestyán László

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »