Március elsejétől kell alkalmazni Magyarországon az új idegenrendészeti szabályrendszert, amely január elején lépett hatályba. A törvény célja az, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek hazánkba, akik pedig itt vannak, azok ne vehessék el a magyarok munkáját. Miniszteri rendeletekben rögzítették, hogy mely országokból jöhetnek munkavállalók, és melyek azok a szakmák, ahol nem foglalkoztathatók.
A magyar munkahelyek elsősorban a magyar embereket illetik meg – szögezte le a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta, a jogszabály szerint harmadik országbeli állampolgár számára nem alapjog a magyarországi tartózkodás, és csak akkor végezhet munkát itt – meghatározott időre –, ha az adott állásra magyar munkaerőt nem találtak. Mindezt a kormányhivatalok fogják ellenőrizni.
Ha egy vendégmunkás munkahelye megszűnik, akkor hat napon belül el kell hagynia az országot, és a munkáltatónak ebben segítenie kell őt, különben ötmillió forintos bírsággal sújtják. A törvény megszüntette a családegyesítés lehetőségét, vagyis a vendégmunkások nem hozhatják maguk után a rokonaikat – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva:
„Magyarországon lesz az Európai Unió legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint Magyarországon legfeljebb 65 ezer vendégmunkás dolgozhat. Rájuk azonban szükség van – erről Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt az Országgyűlésben. „Magyarországon van egy két-háromszázezres inaktív réteg. Nem vitatom, hogy elsőrendű feladat, hogy ebből a Magyarországon rendelkezésre álló magyar munkaerő-utánpótlásból a lehető legtöbbet kivonjuk. Azt azonban 30 évi nagyüzemi gyakorlat alapján állítom, hogy ezt teljes mértékben nem lehet megoldani.”
Az ellenzék szerint még ez a szabályozás sem elég szigorú. A jobbikos Z. Kárpát Dániel egy védett státusz és egy magyar kvóta bevezetését javasolta a magyar munkavállalók számára. „Csak az a multicég kaphasson bármifajta állami támogatást a magyar adófizetők pénzéből, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztat” – fogalmazott a képviselő a parlamentben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendelete szerint az Európai Gazdasági Térségen kívülről Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazília, Grúzia, Kirgizisztán, Venezuela és Kolumbia küldhet vendégmunkásokat Magyarországra. Ők sem dolgozhatnak azonban bármilyen munkakörben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján vendégmunkás nem lehet miniszter, államtitkár, pap, mérnök, rendszergazda, fogorvos, gyógyszerész, tanár, filozófus, politológus, történész, újságíró, színész, táncművész, piaci árus, vendéglős, növénytermesztő, szűcs, cipész, kárpitos, utcaseprő, parkolóőr, kubikos, mozdonyvezető, villamosvezető, metróvezető és trolibuszvezető.
Autóbuszvezető viszont igen, Budapesten éppen ebben a munkakörben toboroznak ázsiaiakat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
