A kormány a kivándorlás miatti munkaerőhiányt akarja pótolni azzal a törvénymódosítással, amit múlt hét szerdán törvénytelenül fogadott el az Országgyűlés, és ami kimondja, hogy a jövőben 250 helyett 400 órát lehet túlóráznia egy munkavállalónak.
A szakszervezteknek, civileknek és ellenzék pártoknak már az elejétől fogva teljesen világos volt, hogy a Fidesz szerint „önkéntes alapú” plusz túlórázás egyáltalán nem lesz önkéntes, ha az emberek meg akarják tartani állásaikat. A törvényt pedig Áder János még alá sem írta, mégis jönnek az első szerződések arról, hogy többet kell majd dolgozni.
Dávid Ferenc közgazdász az ATV Start műsorában ráadásul felhívta a figyelmet, hogy még a törvénymódosítás nélkül is voltak olyan, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő multicégek, akik heti 68 órát dolgoztatják munkavállalóikat.
Bemutatott egy olyan szerződést, ami szerint a munkavállalónak heti 5×12 órát kell dolgoznia, szombaton pedig további 8 órára behívható. Az ilyen foglalkoztatások sűrűsödhetnek meg a jövőben.
A szakértő szerint az is nagy gond, hogy a túlóráztatás váratlanul is elrendelhető, így lehet, hogy egy munkavállaló a gyermekéért nem tud elmenni az iskolába, vagy nem tudja otthon gondozni, ha megbetegszik.
Orbán Viktor miniszterelnök azzal hárította el a törvény megszavazása előtt a kritikákat, hogy a munkáltatók a munkaerőhiány miatt nem fogják kirúgni azokat, akik kérésre nem hajlandók további túlórákat vállalni. Csakhogy olyan kistelepüléseken, ahol egyetlen közeli munkáltatónál lehet csak dolgozni, a dolgozók kockáztatni sem mernek – nem beszélve a jutalékok megtagadásáról vagy a rossz munkahelyi légkör kialakulásáról.
A rabszolgatörvény ellen múlt hét szerda óta tüntetnek országszerte, a demonstrációk jellemzően békésen zajlanak, de a rendőrség eddig 62 főt állított elő.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
