Élesedik a helyzet a Krímben

Élesedik a helyzet a Krímben

Orosz katonák vették ostrom alá az ukrán fegyveres erők egyik szimferopoli központját, egy ukrán katona meghalt. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult konfliktus. Hatalmas tömeg ünnepli a Vörös téren a Krím Oroszországhoz csatolását, az EU ugyanakkor elutasítja a népszavazást és annak eredményét. A moldovai elnök a krími események megismétlődésétől tart.

Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor kedden az orosz „megszállók” ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban – közölte Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője. A tisztségviselő ezzel megerősítette Dmitro Timcsuknak, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetőjének a Facebook közösségi portálon közzétett beszámolóját a központ elleni ostromról. A szakértő az Információs Ellenállás nevű csoport műveleti adataira hivatkozva közölte, hogy a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek „dolgoznak”.

Eközben a félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukrán rakétavédelmi ezred újabb figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. A Jevpatorijától nem messze lévő Donuzlav tavon állomásozó ukrán haditengerészek pedig helyi idő szerint kedd este tízig kaptak időt arra, hogy adják meg magukat.
Katonai fázisba lépett a konfliktus

A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz–ukrán konfliktus – jelentette ki kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben. A miniszterelnök sürgette, hogy a konfliktus további éleződésének elkerülése végett sürgősen hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét.

Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával”. „Figyelmeztetni szeretném Putyint, hogy Oroszország politikai vezetése felelni fog minden bűncselekményért, amelyet Ukrajna területén követ el” – hangoztatta az ügyvivő elnök. Megfogalmazása szerint „ez egy veszélyes politikai játék, amely nemcsak Ukrajna elleni provokáció, hanem kísérlet a térség, Európa és az egész világ destabilizálására.”

Nem kell félni Kárpátalja miatt

A krími helyzetnek nincs komolyabb befolyása vagy következménye Kárpátaljára nézve, a térség ugyanis nem tartozik abba az ukrajnai mentális övezetbe, amely jelentős mértékben vonzódik Oroszországhoz – jelentette ki Viktor Pascsenko politológus kedden Ungváron a krími fejlemények esetleges kárpátaljai hatásairól rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette, minden ezzel ellentétes állítás politikai zavarkeltés, amilyen az interneten hétfőn körözött, állítólag ruszinok által Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz írt segítségkérő levél is volt. Ezt az irományt senki nem vette komolyan az íróján kívül – jegyezte meg.

A Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) kedden nyilvánosságra hozott közleményében elítélte a Krím orosz csapatok általi megszállását és síkra szállt a helyzet békés rendezése mellett. A szervezet nyilatkozata kitért arra is, hogy az utóbbi napokban a ruszin médiatérben „provokátorok nyilatkozatokat tettek közzé” a ruszinok nevében, azt állítva, hogy azok veszélyben vannak, s ezért sürgősen szükség van orosz békefenntartó csapatok behívására. Ezzel kapcsolatban az NRRZ hangsúlyozta, hogy a ruszinok legutolsó összkárpáti kongresszusa semmilyen felhívással nem fordult Oroszországhoz, és semmilyen hatáskörét nem delegálta azoknak a provokátoroknak, akik készek „egy rongyos rubelért eladni a hazát”.
Krímet vizionál a moldovai elnök

A moldovai elnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események. „Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között” – hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő. „Vannak olyan információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetőek” – nyugtalankodott Timofti. Példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »