Hiába van 2015 óta új tulajdonosa, tovább pusztul a Fekete kastély Balatonederics határában. A 71-es útra nyíló épületet a Nedeczky família építette száznegyven éve, aztán gyermeküdülőként működött, mostanra pedig az elvadult növényzet már az épületet is lassan birtokba veszi. A hírhedt kastélyban korábban több öngyilkosság és gyilkosság is történt.
A főútról az égig érő gaz és a magasra nőtt fák miatt már teljesen láthatatlan a Balatonedericstől nyugatra, a falu határában lévő eklektikus kastély, amelynek építését valamikor az 1880-as esztendőben kezdte el Nedeczky Jenő, aki unokahúgát, Emmát vette feleségül. A Felvidékről származó főnemesi család Mária Terézia uralkodása alatt egy házasság révén került erre a gyönyörű vidékre, Nedeczky Károly a Lesencetomajt bíró Lengyel Tóthy Krisztinát feleségül véve kötött ki itt. A família családi sírboltja mindmáig ott van a tomaji templomban, de bennünket most a kastély miatt két testvér, az idősebb István és Jenő története érdekel elsősorban.
Nedeczky István kalandos életet élt, már tizenhat évesen ott harcolt a Drávánál a betörő Jellacic horvátjai ellen, majd huszártisztként végigküzdve a szabadságharcot, századosként hagyhatta el szabadon Komárom várát. Csatlakozott a belső ellenálláshoz, és Kossuth Lajost Torinóban felkeresve fontos szerepet kapott az 1864-es, Almásy Pál és Beniczky Lajos vezette szervezkedésben, amiért halálra is ítélték, de a rokon Deák Ferenc közbenjárására végül húsz év várfogságra enyhült a verdikt. Az örökös pénzzavarban élő István még 1855-ben megnősülvén átvette a somogyi Kastélyosdombón található atyai birtokot. Az edericsi földeket és régi kastélyt, ami a főút túloldalán nemrég még csárdaként és szállóként működött, Jenő öccse kapta meg némi pénz kifizetése után.
Nedeczky Jenő sem volt közömbös a haza ügye iránt, pesti diákéveiben tüntetést szervezett az önkényuralom ellen, 1860-ban pedig szétzavart egy katonazenekart, ami a Gott erhaltét, a császári himnuszt játszotta. A bálon, ahol ez történt, Albrecht főherceg (1817–1895), Magyarország 1851 és 1859 közötti kormányzója is jelen volt. Így aztán 1864. március 15-én, István letartóztatása után Jenőért is elmentek a fogdmegek Edericsre. A házkutatás során egy régi kardot, egy dupla csövű vadászpuskát, egy nyomdát és néhány Kossuthról és tábornokairól készült metszetet találtak, és Jenőt így július végére szabadon is engedték. A már említett, 1881. február 26-án unokahúgával kötött házassága annak gyógyíthatatlan tüdősorvadása miatt csak két évig tartott, de ez idő alatt indult meg az új kastély építése. Az eklektikus hajlék a nevét állítólag a feketére festett nyílászáróiról kapta, végső képét viszont csak Jenő képviselővé választása után, 1892 körül nyerhette el. Ekkor került rá emelet a bábos korlátos hosszan futó erkéllyel, és épült fel a bal oldalán a háromszintes torony is.
De ekkor egységesülhetett a külső megjelenés is a timpanonos ablakokkal, a konzolos főpárkánnyal és a sarokmanírozással. Nedeczky Jenő végül 1914-ig lakott itt, amikor is gyógyíthatatlan reumatikus betegsége miatt, a 74. születésnapjára virradóan öngyilkos lett. Ezt megelőzően már történt egy tragikus haláleset, a család 57 éves szakácsnőjét késelte halálra annak 54 éves féltékeny párja, a birtok marhacsordájának gulyása.
A következő ismert tulajdonos, az 1928-ban megérkező Vági Jenő pesti ügyvéd volt, aki csapodár feleségével költözött ide. Az asszony egy helyi kútásóba szeretett bele, az ügyvéd pedig öngyilkos lett szerelmi bánatában. Így az özvegy maga mellé emelte a kútásót, de hamarosan ismét más felé fordult a szíve. Ezért a kútásó is eldobta magától az életet, az asszony végül egy körözött házasságszédelgő, egy tizenháromszoros bigámista karjai közé került. Aki ki is forgatta a vagyonából, így egy Marics nevezetű üzletember, állítólagos miniszteri tanácsos lett a tulajdonosa a kastélynak. Ő 1945 februárjáig élt itt családjával, amikor is kettős ügynökként lelepleződött. A németek mellett az oroszokat és az angolokat is szolgálta, és nem várta be a retorziókat.
Ez volt hát az ötödik tragikus haláleset a Fekete-kastélyban, ahol aztán, mint ahogyan az akkoriban szokásban volt, gyermektábort rendezett be az új hatalom. Ide a vasas szakszervezet dolgozóinak gyermekei jártak nyaralni egészen a nyolcvanas évek végéig. Az idők folyamán a nagyteremből étkező és konyha lett, a kastély mögé pedig további férőhelyeket és kiszolgáló épületeket húztak fel. Ezeket döntötte romba először az idő és a természet, a kastély tetőzete még nagyjából ép, ott a főbejárat felett a családi címer is, és az itt található, római mintára készült mozaikot sem verte még szét senki. Az új, német tulajdonos viszont nincs sehol, így rövidesen a főépületet is birtokba veszi majd a természet.
mho
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
