Európa légvédelme továbbra is az egyik leggyengébb láncszeme a NATO védelmi rendszerének – figyelmeztetnek biztonságpolitikai elemzők a cseh ČTK hírügynökség megszólaltatásában. A kontinens védelmi képességei különösen a ballisztikus rakéták és drónok elleni védelem terén maradnak el a kívánatostól, és az európai országok még mindig nagymértékben függnek az Egyesült Államok technológiájától és támogatásától.
A helyzetet érzékelteti, hogy a legmodernebb rakétavédelmi rendszer, az Aegis Ashore Romániában és Lengyelországban működik – amerikai beruházásként, amerikai üzemeltetéssel. Néhány európai ország ugyan rendelkezik Patriot rendszerekkel, de ezek védelmi képessége messze elmarad a teljes értékű rakétapajzstól.
Vlastislav Bříza biztonsági elemző szerint Európa évtizedeken át alulfinanszírozta a védelmet, és „békéhez szokott”, miközben az Egyesült Államokra bízta saját biztonságát.
„Most a saját farkunkat kergetjük, de nincs más választásunk”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az orosz invázió volt az ébresztő pillanat.
Milan Mikulecký szakértő úgy látja, hogy az európai NATO-tagállamok között hatalmas különbségek vannak a légvédelmi rendszerek fejlettsége terén – mind technológiailag, mind földrajzi helyzetükből fakadóan.
– mondta.
A NATO európai tagjai ugyan javítottak helyzetükön a légi fenyegetések elleni védelemben, de a szakértők szerint még mindig nélkülözhetetlen az amerikai AWACS felderítőgépek és légi utántöltő flották támogatása. Emellett sürgető feladat a drónok elleni védelem kiépítése is.
Martin Svárovský biztonságpolitikai elemző egy új megközelítésre hívja fel a figyelmet: szerinte az Európai Uniónak a pusztán defenzív stratégiáról át kell térnie a megtorlással való elrettentésre.
„A tisztán védekező hozzáállás fenntarthatatlan. A drón- és rakétatámadások költséges és folyamatos kivédése helyett minden támadásra gyors és határozott válaszcsapással kell reagálni, hogy az ellenség elrettenjen a folytatástól”
– mondta.
Bříza szerint Európa ideális védelme háromszintű rendszer lenne: az alsó réteg a drónokat és alacsonyan repülő célokat védené ki, a középső a nagyobb magasságban mozgó repülőgépeket és cirkálórakétákat, míg a legfelső réteg a ballisztikus és hiperszonikus fegyverek, például az orosz Kinžal ellen nyújtana védelmet.
A biztonsági szakértők egyetértenek abban: Európa még mindig messze van attól, hogy önállóan megvédje az eget. És amíg ez nem változik, addig az öreg kontinens biztonsága Washingtonban dől el – nem Brüsszelben.
ČTK
Nyitókép forrása: SUTA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
