A 2026-os választások után megalakuló Országgyűlés összetételéről, Orbán Viktor évértékelő beszédéről, a DK és a Tisza Párt harcáról és az újpoesti időközi választás tanulságairól is beszélt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet és Závecz Tibor, a Závecz Research Piac és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Varju László hozta a kötelezőt egy olyan választókerületben, ami eleve balliberális – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Závecz Tibor az újpesti időközi választás eredményéről, amelyet. aDK jelöltje nyert meg. A Závecz Research Piac és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője szerint ebből azonban nem lehet következtetéseket levonni az országos erőviszonyokra. Inkább kommunikációs jelentősége van, mert “a DK azt tudja mondani, hogy azért nem lehet őket leradírozni a pályáról”, viszont nem indított jelöltet a Tisza Párt, és a Fidesz sem választott nagy nevet, és ezzel “be is árazta” ezt a mandátumot.
“A Demokratikus Koalíciónak hiányzott ez a győzelem, mint egy falat kenyér” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, és hozzátette, a Nézőpont Intézet legutóbbi kutatásában 4 százalékon állt a DK, ami nem elég a parlamentbe kerüléshez. Ennek dacára a DK minden jel szerint önállóan fog indulni, és megpróbálja majd átlépni az 5 százalékos küszöböt. Az igazi kérdés szerinte az, ha elindul a Demokratikus Koalíció önállóan a választáson, akkor a választói az egyéni választókerületekben a DK vagy a Tisza Párt jelöltjére fognak-e szavazni. Szerinte ugyanaz a szavazótábor, és a DK támogatóinak egy jó része inkább a biztosan a parlamentbe jutó Tisza Pártra voksolna, hiszen elveszne a szavazata, ha a Demokratikus Koalíció mégsem érné el az 5 százalékos küszöböt.
Závecz Tibor is elismerte, hogy létezik ez az átáramlás a két ellenzéki párt között, és éppen az újpesti DK-siker állíthatja meg ezt a folyamatot, a választók láthatják a potenciált Gyurcsány Ferenc pártjában, Varju László győzelme segít a meglévő tábornak az identitását megerősíteni, a harci kedvét fenntartani.
A két párt esetleges együttműködéséről – amit Gyurcsány Ferenc időnként szorgalmaz, Magyar Péter viszont elutasít – Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, hogy nincs nagy zsarolási potenciálja a DK-nak jelenleg, de ha eléri az 5 százalékot, akkor lesz a koalícióalakításban. Az elemző úgy látja, Magyar Péter hiába utasítja vissza a DK-t, szinte biztosra vehető, ha ezen múlik a kormánytöbbség, akkor létrejön a megállapodás.
Gyurcsány Ferenc lakókocsis kampányának szerinte az a feladata, hogy mozgósítsa a törzsszavazókat, és szintén mozgósítási szándékot lát abban, hogy a Jobbik korábbi elnöke, Jakab Péter is feltűnt a DK környékén. “Az utolsó stratégiai válasz egy markánsan baloldali program lehet, mondván, Magyar Péter egy jobboldali politikus, és akkor szükség van egy baloldali programra. Ez szerintem összeállhat egy 5 százalék körüli kínálattá, de automatizmus nincsen benne. A Fidesz annak drukkol, hogy ez 4,9 százalék legyen” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
“Magyar Péter intenzív politikai tevékenysége nem arra fog alapvetően irányulni, hogy Gyurcsány Ferenccel, hanem hogy a Fidesszel foglalkozzon” – tette hozzá Závecz Tibor, és úgy látja, a DK most alkupozícióba próbál kerülni, és ezért kezdte el bejelenteni a jelöltjeit az egyéni választókerületekben. Azt is jelezte, hogy szerinte nem dőlhet hátra a Fidesz, hogy majd a két ellenzéki ellenfél egymással foglalkozik és nem vele.
Tisza–DK-verseny minden egyes szavazóért
Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter egy évvel ezelőtt még egy középen álló pártot kezdett el szervezni, de miután ott nem talált elég támogatót, ezért stratégiát váltott, és egy baloldali gyűjtőpártot kezdett építeni, “aminek a baloldalisága Orbán Viktor elutasításában manifesztálódik”, és ebben a stratégiában a Demokratikus Koalíció egy zavaró elem. “Minden egyes Demokratikus Koalícióra leadott szavazat egy elveszített Tisza-szavazat, ezért nagyon érdekes, hogy mi a megfelelő stratégia” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője, és azt jósolja, hogy a következő egy év Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter vitájáról fog szólni, mert minden egyes szavazóért meg fognak küzdeni.
Závecz Tibor nem értett egyet azzal, hogy Magyar Péter baloldali gyűjtőpártot szervezne, mert annál sokkal nagyobb a támogatottsága, látványosan, külsőségekben is nyitott a jobboldali közönség felé, és a két év alatt eltűnt egymilliónyi Fidesz-szavazó egy része is ott landolhatott. Szerinte Magyar Péter azért sem megy bele ideológiai vitákba, mert nem akarja, hogy elidegenítse esetleg a jobboldali szavazókat nagyon karakteres kiállásokkal baloldali vagy liberális értékek mellett.
Mráz Ágoston Sámuel jelezte, Magyar Péter esetében a baloldaliságot Orbán Viktor elutasításában látja, a kormányfőt elutasítók táborát próbálja egybekovácsolni. Azt elismerte, hogy sokfajta társadalmi csoportból érkező szavazói vannak, de szerinte két fő sodor van a Tisza Párton belül, az egyik egy belvárosi liberális szárny, ezt képviseli Bódis Kriszta, a másik pedig a Magyar Péter által kisgazdának nevezett szárny, amit Ruszin-Szendi Romulusz képvisel.
“Valójában egy liberális kisgazdapártot épít, ezt ideológiai alapon nem lehet megszervezni, csak az Orbán Viktor elutasítására tud bazírozni, és ebben viszont a Demokratikus Koalíció komoly versenytársa”
– mondta az elemző.
Három vagy négy párt juthat az Országgyűlésbe
A Nézőpont Intézet kutatásai azt mutatják, hogy legvalószínűbb a három párti országgyűlés megalakulása. A Fidesz és a Tisza Párt mellett valódi esélye csak a Mi Hazánknak van a bejutásra. A Demokratikus Koalíció mindössze a szavazatok négy százalékára számíthat, így éppen kimaradna a parlamentből – közölte Mráz Ágoston Sámuel. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jó kampánnyal a DK is átlépheti a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, viszont több pártnak nincs esélye arra, hogy az Országgyűlésbe jusson. A kimaradók közül talán még a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága a legnagyobb, mivel folyamatosan háromszázaléknyi szavazatra van esélye. A Momentummal vagy a Jobbikkal egy ideje már nem számolnak a kutatók – tette hozzá. Ellenben a Kétfarkú Kutya Párt támogatói bázisa sem annyira biztos, mivel ennek a tökörülésnek a szavazói is kormányváltást akarnak. Így könnyen előfordulhat, hogy a bejutás szempontjából reménytelen helyzetben lévő Kutyapárt helyett inkább a sokkal esélyesebb Tisza Pártra voksolnának. Mráz Ágoston arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez változhat még a választásokig, amelyeket majd csak jövőre tartanak, mert Magyar Péter év eleji követelése, hogy legyen előre hozott szavazás, elbukott.
Závecz Tibor jelezte, a friss mérésük a héten jelenik meg, de azt előrebocsátotta, hogy szerinte is ki-ki meccs várható a Fidesz és a Tisza között, és két további pártnak, a Mi Hazánknak és a Demokratikus Koalíciónak van még esélye bejutni a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz tehet olyan lépéseket, amelyekkel a Mi Hazánk táborából hódít majd el szavazókat. Ilyenre már most is van példa – folytatta az elemző –, hiszen a Budapest Pride-dal kapcsolatos kormányálláspont sokkal jobb fogadtatásra talált a Mi Hazánk táborában, mint a Fidesz-szavazók között. A kormányváltók oldalán pedig a DK lehet hasonló helyzetben, mivel ennek a pártnak a bázisa nagyjából lefedi a Tisza Párt támogatóinak körét.
A Zaávecz Research vezetője kiemelte, hog a Fidesznek is reagálnia kell a történésekre, és egyszerre kell szólnia a törzsszavazóihoz és azokhoz is, akikből potenciális Fidesz-szavazó lehet, és mindkettő eltérő üzeneteket igényel. Szerinte arra is rászorulhat majd a kormánypárt, hogy a Mi Hazánk szavazói közül is jelentős számban el kelljen hoznia támogatókat, miközben szeretné elkerülni a szélsőjobboldali címkét.
Mráz Ágoston Sámuel szerint erre jelen állás szerint nem kényszerül rá a Fidesz, mert a méréseik szerint nagyjából 2,5 millió Fidesz-szavazó és 2 millió Tisza-párti szavazó van, és ez 10 százalékpontnyi különbséget jelent a kormánypárt javára. Ráadásul úgy látja, hogy Magyar Péter hiába fogalmaz egyre élesebben és radikálisabban, csak egy törzsszavazótábort tud elérni. A Mi Hazánk támogatóinak bő egyharmada szavazhat potenciálisan a Fideszre. Ez segítheti a pártot, de emellett abban is érdekelt, hogy a Mi Hazánk ne essen ki a parlamentből, már csak azért is, mert az az érdeke, hogy kétoldali ellenzéke legyen, és ne kétpártrendszer alakuljon ki.
Miniszterelnöki évértékelő: a fordulat beszéde
A Nézőpont Intézet vezetője a miniszterelnöknek évértékelő beszédét fordulatnak látja. “Orbán Viktor azt próbálta elmondani, hogy hogyan szeretné megnyerni a választást, amiben voltak ideológiai programelemek és jóléti intézkedések is. Ez a két elem lesz a kormány fókuszában, ez a győzelmi terve” – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Úgy véli, hogy ezzel a külpolitika időszaka lezárult. Erre szerinte volt is nagyon erős igény a Fidesz szellemi holdudvarában, hogy vissza kéne jönni Magyarországra, és az évértékelő beszéd óta a miniszterelnök látványosan sokkal intenzívebben jelen van a magyar belpolitikában, visszavette a kezdeményező és a napirenduraló szerepet a Fidesz.
Závecz Tibor beszélt az évértékelőben használt poloska kifejezésről, amely szerinte kockázatos lépés volt, mert “egy politikusnak mindig megvan a felelőssége, hogy kézben tartsa a társadalmi folyamatokat, és nem lenne jó, ha élvonalbeli politikusoknak a szintjére jutna egy-egy ilyen poloskázós beszéd”. Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont műbalhéról van szó, mert ezzel egy időben Magyar Péter azt mondta, hogy zsírporos nyaloncok veszik körbe a Fideszt. Úgy véli, el kell fogadni, hogy ilyen a politika nyelvezete, ráadásul utána a miniszterelnök azonosította is, hogy Magyar Pétert érti alatta.
Závecz Tibor viszont felidézte, hogy Orbűán Viktor az árnyékhadseregről, bírókról újságírókról beszélt, többes számban fogalmazott, ezért szerinte a poloskás kijelentés félreérthetetlen és védhetetlen.
“Az álcivilekről, az NGO-król, a Soros-hálózatról szerintem a továbbiakban is sokat fogunk hallani. Ezt viszonylag nyíltan elmondta a miniszterelnök, hogy az amerikai fordulatot magyar belpolitikai aprópénzre akarja váltani. Ha Amerikában ezeknek a támogatói fordulnak és megszüntetik a támogatást, meg a kiállást, akkor ő ezt egy lehetőségnek tartja, hogy fellépjen a szervezetekkel szemben” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, és hozzátette, ez teljesen a nyugati trendbe illik.
Závecz Tibor a jóléti intézkedéseknél zavart lát, mert miközben különböző társadalmi csoportoknak juttat valamit a kormány, “mindig előre szalad a miniszterelnök, és utána kapaszkodik gyorsan a gazdasági irányítás”. A szakértőnek az a véleménye, hogy a piaci folyamatokba nem mindig érdemes beavatkozni, s noha a választópolgár örül, ha olcsóbb lesz a tejföl, de annak jobban örül, ha átláthatók a gazdasági folyamatok.
Vitapartnere viszont úgy látja, hogy a magyarok valóban etatisták, elvárják, hogy az állam cselekedjen, ezért ha nem tenne semmit a miniszterelnök, akkor politikailag arra ráfizetne. Most is, ahogy korábban a háború vagy az energiaár-robbanás idején, kommunikálnia kell, és ha újra emelkedik az infláció, akkor erre is kell egy magyarázat, illetve egy cselekvési terv. Ha pedig csökkenni fog valóban az infláció, akkor el tudja majd mondani a kormány, hogy sikeres volt a történet, az lesz az általános érzet, hogy a kormány drasztikusan fellépett, az élelmiszerárak elkezdtek csökkenni, és ezt el is várják a választók.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
