Az orosz veszteségek ugrásszerű megnövekedése azt jelzi, hogy elindult a tél végi nagy orosz offenzíva első fázisa, amely elsősorban az ukrán haderőcsapatainak lekötését és az orosz tervek leplezését szolgálja. Milyen stratégia és taktika mentén gondolkodnak az oroszok? Milyen dilemmákkal kell szembenézniük az ukránoknak? A nyilatkozatok ellenére miért tűnik úgy mégis, hogy előbb utóbb menni fognak Ukrajnába a nyugati vadászgépek? Megnéztük, mi írt erről a Stratfor amerikai magánhírszerző ügynökség elemzése.
Az oroszok most azért támadnak, hogy megzavarják Ukrajna felkészülését a tényleges offenzívára, és lehetőleg még azelőtt ki tudjon bontakozni a támadás, mielőtt tömegével megérkeznének a nyugati fegyverek a frontra és Ukrajna felkészülne saját, vélhetően a krími szárazföldi folyosó elleni ellentámadására.
Az elmúlt hetekben Oroszország nem csak Kreminnában, hanem délebbre, Vulhedarnál és még számos más helyen egymástól független támadásokban puhatolózott. A Stratfor szerint
valószínűleg így akarják több helyen tesztelni, egyszersmind lekötni az ukrán erőket, hogy ne vonhassák el csapataikat sehonnan a nagyobb orosz áttörési kísérlet helyszínéhez.
Jelenleg nem tudni, hogy az oroszok a front melyik részénél halmozza fel páncélozott járműveit. Oroszország mélyebbre akarja tolni a frontot annak érdekében, hogy Krímet kivonja a Nyugattól kapott nagy hatótávolságú fegyverek hatóköréből. Ha ezt sikerül elérniük, akkor az elfoglalt keleti és délkeleti területek biztosítására fognak törekedni. Magyarul, ha szavatolni tudják a Krímet Donbasszal összekötő szárazföldi folyosó biztonságát, beássák magukat Kelet-Ukrajnában.
(Megjegyezzük, ha ez megtörténik, az teljesen új helyzetet teremthet. A háború nem feltétlenül dől el, de az ukránok kilátásai nagyot csökkennének, ami a kifáradó Nyugat támogatási kedvére is hatással lehet – a szerk.).
Orosz belpolitika
Az orosz jelentős előrelépéseket tettek Bakhmutnál. A Stratfor ennek hátterében az áll, hogy február 21-én tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök az alkotmány által előírt éves elnöki beszédet, amelybe szeretnének komoly fajsúlyú eredményeket is felmutatni, különösen, hogy február 24-én lesz az invázió (az orosz narratíva szerint még mindig csak “különleges katonai hadművelet”) első évfordulója.
Oroszország Ukrajna négy térségét annektálta, de egyiket sem irányítja teljes mértékben.
Putyin február 2-án a sztálingrada csata 80. évfordulója alkalmából mondott beszéldében párhuzamot vont a második világháború és a nyugati fegyverekkel harcoló Ukrajnával folytatott harcok között. A Stratfor szerint, ha Putyin megismétli ezt a párhuzamot február 21-én is, akkor az azt jelzi, hogy a Kreml további mozgósítást fog elrendelni. (és valószínű, hogy a “különleges katonai hadművelet” kifejezés többé nem lesz fenntartható).
Ha lesz újabb mozgósítás, az azt jelenti, hogy a késő tavaszra jósolt ukrán ellentámadásnak nagyobb számú orosz haderővel kell majd szembenéznie. Jelenleg ez tűnik a valószínűbb forgatókönynek…
Közben az orosz parlament törvényhozói rendkívüli ülést tartanak február 22-én, vélhetően azért, hogy az előző napi Putyin-beszédből eredő jogszabályokat a gyakorlatban is kivitelezzék. Ezek egy része az annektált területekre vonatkozhat, de a nyugati elemzők azt sem zárják ki, hogy Abházia és Dél-Oszétia annexiójára is sor kerülhet.
Putyin beszédével nagyjából egyidőben látogat Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba, és borítékolhatóan megerősíti Ukrajna támogatásának hosszútávú fenntartását.
Az orosz stratégia
Oroszország a következő hónapokban az elfoglalt Kelet-Ukrajna feletti ellenőrzés megszilárdításán fog dolgozni, és nem valószínű, hogy Ukrajna nyugati területei ellen akarna újabb frontokat nyitni. Moszkva abból indul ki, hogy Ukrajna nyugati támogatása idővel csökkenni fog, és egy elhúzódó háborúból az ukránok nem tudnak jól kijönni.
Ráadásul, a krími szárazföldi folyosó védelmét szavatolták, akkor lényegében kellő mennyiségű területet foglaltak el ahhoz, hogy az orosz elit és közvélemény előtt alá tudják támasztani azt, amit majd sikerként akarnak bemutatni. A Stratfor szerint valószínűtlen, hogy Fehororszország felől újabb támadást indítanának, ahogy az is, hogy Harkiv környékét céloznák meg – mert Moszkva az erőforrásait inkább a már elfoglalt területek megtartására összpontosítaná.
Oroszország egyik elsődleges célpontja lesz Kramatorszk és Szlovjanszk elfoglalása. Ezek Donbasz legnagyobb, még ukrán kézen lévő városai, amelyek mindössze 40 kilométerre vannak a frontvonaltól. A becslések szerint az oroszoknak mindössze 15 kilométert kellene előrehaladniuk ahhoz, hogy a tüzérséggel elérjék a két várost.
A két célpont kapuja nem más, mint Bakhmut. Ha Bakhmut elesik, az ukrán csapatok kénytelenek lesznek közel maradni a frontvonalhoz, hogy minimalizálják a város elvesztésének negatív hatásait.
Az ukrán stratégia
Ukrajna valamikor késő tavasszal indítja saját ellentámadását, ami elsősorban a nyugati lőszerszállításoktól függ. Az ukránok napi 5000-8000 tüzérségi lőszert lőnek el, ez egy kisebb európai ország éves termelésének felel meg. Nem véletlenül kongatják Nyugaton a vészharangot az apadó lőszerkészletek miatt.
A Stratfor szerint legalább három hónapba telik, mire az ukránok megkapják a harckocsikat és a tüzérségi lőszerkészletek elérik a frontot.
Kijev már jelezte hogy a nyugati támogatás se nem elég nagy, se nem elég gyors ahhoz, hogy ki tudják szorítani a krími szárazföldi folyosóról az oroszokat (amivel előnyös alkupozícióba juthatnának a tárgyalóasztalnál is), még azelőtt, hogy a politikailag kimerült Nyugat elvesztené lelkesedését Ukrajna támogatásában.
Ez elengedhetetlenné teszi az ukrán ellentámadás elindítását a késő tavaszi időszakban.
Ennek sikere azonban kizárólag a nyugati fegyverszállítások mennyiségétől, minőségétől és időzítésétől függ majd. (Hozzátesszük, hogy mindezt úgy, hogy a NATO közvetlenül ne vonódjon be a háborúba… – a szerk.).
A Stratfor szerint
az, hogy a britek elkezdtek NATO-szabványos vadászgépek használatára kiképzelni ukrán pilótákat, azt jelzi, hogy Ukrajna végül modern nyugati repülőket fog kapni, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár eddig elutasították ennek lehetőségét.
Jelentések szerint az amerikai Pentagonban egyes tisztviselők már szorgalmazzák, hogy az USA közvetlenül küldjön F-16-os vadászgépeket Ukrajnának és ne várjon más országok döntésére. Ha Ukrajna megkapja a gépeket valószínűleg azzal lesznek elfoglalva, hogy megpróbálják felszámolni az oroszok előretolt légvédelmi rendszerét.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
