Az élelmezésbiztonság az elmúlt hetekben nagy figyelmet kapott. A koronavírus ugyanis komoly fennakadásokat idézett elő a mezőgazdasági logisztikában, ami több kulcsfontosságú gabonaexportőrnél belföldi áremelkedést idézett elő. Ez pedig exportkorlátozásokat indukált.
Az európai piacra már március végétől nehezen jutnak el bizonyos zöldség és gyümölcsfélék. A határok lezárása miatt az észak-afrikai termesztésű áruk csak lassan vagy egyáltalán nem jutnak el az európai üzletekbe.
Április közepén Jarmila Halgašová, SaS-es parlamenti képviselő, a Szlovák Agrárkamara korábbi vezetője arról beszélt, hogy hamarosan bizonyos élelmiszerek hiánycikké válnak a szlovákiai piacon. Nem minden alap nélkül.
A cseh Állami Tartalékalap az elmúlt hetekben elkezdett tejport felhalmozni, hasonlóképpen döntött több más európai ország tartalékalapja is, ami megállította a tej árának év elejétől érzékelt zuhanását.
Az SaS-es képviselő szerint egyes élelmiszerek hamarosan hiánycikkekké válnak
A Fekete-tenger környékén dúl az agrárnacionalizmus
Áprilisban Románia, Ukrajna és Oroszország is exportkorlátozásokat vezetett be gabonájára, hogy megakadályozza a belföldi áraik drasztikus emelkedését. Különösen nagyot ugrott a búza ára Oroszországban, ahol gyakorilatilag a COVID-19 fertőzések számával egyenes arányban nőtt a gabona tonnánkénti ára 13 300 rubelre (cca. 161 euró), ami történelmi csúcsnak számít. Az orosz drágulásra rásegített a rubel olajpiac miatt gyengélkedése.
A belső árak szinten tartása érdekében az orosz minisztérium korlátozta a kivitel mértékét 41,7 millió tonnában, ami az előző szezonban betakarított 111 millió tonna gabona nagyjából 40 százaléka. Hasonló korlátozásokat vezett be Kazahsztán is, Eurázsia egy másik rendkívül fontos gabonaexportőre.
Az exportkorlátozások az Eurázsiai Gazdasági Unióban drágulási hullámot indított el, mivel nincs elég gabona a piacon, és egyelőre nem látni az alagút végét. A World Grain szakportál közlése szerint Oroszország , Ukrajna és Kazahsztán is az agrárnacionalizmus útjára lépett.
Koronavírusjárvány nélkül ma ez lenne a címlapokon: hőség és extrém szárazság
Bibliai méretű éhínség a láthatáron
Nemrég kongatta meg a vészharangot a Világélelmezési Program is amiatt, hogy a járvány okán kialakult ellátási-lánc problémák hatalmas károkat okozott a globális élelmiszer elosztásban. Előrejelzések szerint idén a korábbi 113 millióról 135 millióra fog nőni az éhezők száma, mégpedig három fő okból.
Az egyik ok, a háborús konfliktusok miatt kialakuló élelmezési válság. Az érintett országok közöt van a szomszédos Ukrajna is, de elsősorban Szudánra, Dél-Szudánra és más Afrikai illetve háborúban álló közel-keleti országra gondolnak. A háborúkkal összekapcsolt éhínség mintegy 77 millió embert fog érinteni.
A második fő tényező az időjárás szélsőségessé válása, amely a legállandóbb, és legkevésbé kezelhető probléma a felsoroltak között. Több mint 34 millió ember éhezéséért lesz idén felelős a szélsőséges időjárás, Különösen Afrika szubszaharai régiójában, az úgynevezett Száhel-övezetben. Ez az a vidék, ahola globális éghajlatváltozás hatványozottan mutatja meg magát.
Bibliai méretű éhínséget jósol az Világélelmezési Program
A térségben nincs hajnali harmat, így minden csapadék eső formájában érkezne, csakhogy az éghajlatváltozás miatt elmaradnak az esők. A csapadék mennyisége csak a köles termesztéséhez elég. A Száhel-övezetbeli szárazságra visszavezethető több régióbeli katonai konfliktus és a migrációs nyomás növekedése is.
A harmadik legfontosabb tényező az éhínség kialakulásában, a gazdasági sokkhatás, ami világszerte 24 millió embert taszított élelmezési válságba. Ez a hatás különösen Dél-Amerikában mutatja meg magát, tipikus példa Venezuela, ahol a 2014-es gazdasági, majd az azt követő politikai válság és diktatúra milliók alultápláltságához vezetett – egy korábbi kutatás szerint az átlagos venezuelai állampolgár az elmúlt három évben 25-30 kilót fogyott..
A legtöbb éhezőre a Világélelmezési Program a Kongói Demokratikus Köztársaságban (15,6 millió éhező), Jemenben (15,9 millió), Afganisztánban (11,3 millió), Etiópiában (8 millió) Szíriában (6,6 millió) és a két Szudánban (együtt 13 millió éhező) számít idén.
Nem mellesleg pedig várhatóan további 183 millió ember élelemellátása kerül veszélybe. Ők azok, akik definíció szerint még nem tartoznak az éhezők csoportjába, de csak minimális a napi élelem fedezetük, és semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
