A szövetség szerint, bár a 2017 márciusában három évre megkötött, 30 százalékos béremelésről szóló megállapodás 2017-re és 2018-ra eső részét kedvezőnek tartotta, a 2019. évre rögzített öt százalékos emelést „nagyon komoly fenntartásokkal” fogadta el, bízva abban, hogy majd további bérfejlesztés lesz.
Mint írják: az első két évben a bérminimumra való ráállás hatásaként 15 százalék körüli nagyságot ért el a bérfejlesztés. Ez a bérintézkedés mérsékelte a Volán szakma szorító foglalkoztatáspolitikai helyzetét és valamelyest javított a munkavállalók bizonytalanságot tükröző hangulatán is.
„Ezek után az 5 százalékos bérfejlesztés olyan kontrasztot jelent, amely a munkavállalók körében nem zárható ki, hogy ellenőrizhetetlen elégedetlenségi hullámot indít el. Ez az ellentét különösképpen annak tükrében erősödik fel, hogy hetek óta tart a magyar gazdaság egészen kedvező állapotáról szóló híradás.”
Értékelésük szerint a Volán társaságoknál dolgozók bérhelyzetéről rendkívül beszédes képet mutat az a tény, hogy a túlóra – és egyéb pótlékok nélküli órabérét több ezer munkavállalónak kellett felemelni a kötelező garantált bérminimumból (195 ezer Ft) adódó 1121 Ft-ra.
„Egyes megyékben olyan kritikus a munkaerőhelyezet, hogy más megyéből átvezényelt autóbuszvezetőkkel tudják csak biztosítani a szolgáltatást. A helyzetet súlyosbítja a jövőkép nélküli állapot, 2012-óta a Volán szakmában ami állandó: az a változás, vagy annak lebegtetése.”
Bértorlódásból bérfeszültség
Szerintük visszás helyzet forrása lesz az a jelenség, hogy a 8 százalékos garantált bérminimum emelés mellett kisebb a bérfejlesztés valósult meg idén – 5 százalék – ami még külön bérfeszültséget okoz, különösképpen a bérminimum környékén kereső munkavállalóknál. Ezért is érthetetlennek tartja a KMSZ, hogy a 8 százalékos szakmai bérminimum mellett a kormány miért nem fogadókész a már valóban megegyezett 5 százalékot meghaladó bérfejlesztésre?
A szövetség éppen ezért efölött további 5-10 százalékos bérfejlesztést tart elengedhetetlenül szükségesnek a munkaerő megtartásához, és ezzel a szolgáltatás biztosításához is. Továbbá, szükségesnek tartja a környező országokhoz viszonyított bérolló továbbnyílásának megakadályozását.
Nem ritka a 30 éves „szépkorú” autóbusz
Az aggasztó bérhelyzet mellett a régiós közlekedési társaságok szolgáltatásainak körülményeit is kritiálta a szövetség. Értékelésük szerint egyes megyékben nem ritka a 30 éves „szépkorú” autóbusz. Emlékeztetnek: a Volán-cégek összevonása előtt egyes megyei Volánoknál 10-11 éves volt a buszpark átlagéletkora, most az egész portfólióban 15-16 év.
Kifejező tény, hogy 2011-ben 17 milliárd Ft volt a veszteségfinanszírozás, most ennél jóval több. Ez a növekmény nem a létszám- vagy a bérgazdálkodás folyománya, hanem a kiszervezett tevékenységek „hozadéka”. A külső társaságok által nyújtott szolgáltatások finanszírozása aránytalanul magas költséget emészt fel.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint a kormánynak be kell látnia, hogy a helyzet tarthatatlan.
„Ezért a KMSZ szorgalmaz egy, a Volán-csoport jövőjéről szóló széleskörű szakmai egyeztetést, bérügyben pedig további tárgyalások folytatását indítványozza”
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
