Csaknem négyszáz alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben a munkavállalók a kötelező oltását elrendelő kormányrendeleteket támadták meg – tudta meg az Index. Azt a szabályozást, amely lehetőséget ad a cégek és vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező vakcinát, már tárgyalják az alkotmánybírák, míg az oltásra kötelezett állami és önkormányzati dolgozók panaszait több ügytípusra szétválogatva az elmúlt hetekben szignálták ki előadó alkotmánybíróra, írja a lap.
Mint ismeretes, a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik a közszférára határozott meg intézkedéseket. Mindkét szabályozást megtámadták az Alkotmánybíróságon.
Hiányzik az önkéntes hozzájárulás
A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:
Az önkormányzati dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármestere így dönt.
Az egyik határidő éppen húsz nap múlva, január 31-én jár le.
A szabályozás szerint ugyanis az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és a kormányrendelet hatálybalépése, azaz november 15-e előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-ig volt köteles azt felvenni; ha munkavégzés során ügyfelekkel nem találkozik rendszeresen, akkor január 31-ig.
Ezen kötelezettség alól mentesülnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat.
Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti.
Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint december 2-ig a védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele miatt – indítványminták alapján – több mint 350 indítvány érkezett. Az indítványokat ügytípusonként szétválogatták.
Az alkotmányjogi panaszok szerint a szabályozás:
Oltásra kötelezhető foglalkoztatottak
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A jogszabály szerint a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatniuk kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.
Az Alkotmánybírósághoz az oltás munkavállalók számára a munkáltató által történő kötelezővé tétele miatt több tucat indítvány érkezett. Ebben az ügyben van legközelebb a döntés, merthogy az egyik indítvány már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i ülésén.
Az alkotmányjogi panaszok az előző ügyhöz hasonló érveket hoznak fel. Emellett többen hivatkoznak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (2) bekezdésére:
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben december 22-én kelt álláspontját eljuttatta az Alkotmánybírósághoz. Ebben többek között hangsúlyozta:
Ügyészségi panasz
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy névtelenséget kérő ügyészségi alkalmazott is, aki a koronavírus elleni védőoltásnak az ügyészségi alkalmazottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 638/2021. (XI. 18.) kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A jogszabály alapján ha az ügyészségi alkalmazott 2022. január 15-ig az oltás első dózisát nem veszi fel, és ezt az előírt határidőn belül nem igazolja, vagy a védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt nem mutatja be, részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ezenfelül a munkáltató – a panaszos szerint az ügyészségi szolgálati jogviszonyra irányadó jogszabálytól eltérően – az ügyészségi alkalmazott szolgálati jogviszonyát felmentéssel azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt.
Az indítványozó rámutatott:
A panaszos nem vitatja a járványhelyzet súlyosságát, azonban szerinte számos alternatív megoldás is létezik, amely a fertőzés elleni védekezést segítené elő az állami szférában is, mint például a heti szintű munkahelyi gyorstesztelés, a rotációs távmunkavégzés és a beltéri maszkhasználat.
Korábban írtuk:
– Schiffer: többszörösen Alaptörvény-ellenes az oltatlanokat diszkrimináló rendelet
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
