Egyelőre minden élelmiszerből kellő mennyiség áll a hazai vásárlók rendelkezésére, azonban a túlzott behozatalnak kitett hazai ellátást veszélyt fenyegetheti a közeljövőben. Több élelmiszeripari cég vezetőjét és politikust is megkérdeztünk a kialakult helyzetről.
A koronavírus-járvány az egészségügyi alkalmazottak mellett az elmúlt hetekben az élelmiszeriparban és kereskedelemben dolgozók számára jelentette a legnagyobb kihívást. A tejet, húst és egyéb mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalatok nehezen bírták az üzletek növekvő megrendeléseit.
A cégek úgy alakították ki a napi váltásokat, hogy a különböző napszakban dolgozó munkavállalók ne találkozhassanak egymással: ha a járvány felütné a fejét, ne kelljen az egész alkalmazotti gárdát karanténba küldeni. A 330 alkalmazottal dolgozó gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó vállalat, a Benedek-termékeket forgalmazó Arterimpex Kft. termelési igazgatója, Pócs Sándor a Krónikának elmondta, nemcsak a gyár területén, hanem a Hargita megyében üzemelő 23 üzletükben is óránként fertőtlenítenek.
– magyarázza az élelmiszeripari mérnök.
Hasonlóan drasztikus intézkedéseket léptettek életbe a Gabriella tejipari termékeket forgalmazó nyárádszeredai Agrotranscomex Kft. tejfeldolgozó üzemben is. Csizmadia István cégvezető lapunknak elmondta, hogy a fertőtlenítésekkel kapcsolatos általános óvintézkedések mellett azt is bevezették, hogy akinek hozzátartozója nyugat-európai országból jött haza, azt egy hónapra eltanácsolták a gyári munkától, ezt az időszakot otthon kell töltenie. A rendkívüli óvintézkedéseknek köszönhető, hogy eddig egyik élelmiszer-feldolgozó vállalat alkalmazottainál sem mutatták ki a koronavírus-fertőzést.
Az ország egyetlen régióját, így Székelyföldet sem kímélte a két héttel ezelőtti hatalmas bevásárlási láz, amely a kereskedők szerint meghaladta a nagy egyházi ünnepek – karácsony és húsvét – előtti csúcsidényt.
„A vásárlási hullámnak két csúcsa volt. Első körben az emberek a tartós alapélelmiszerekért – liszt, cukor, olaj – rohamozták meg az üzleteket, pár nappal később pedig következtek a húsáruk. Sokan mélyfagyasztó hűtőszekrényeket vásároltak, amit feltöltöttek hússal” – magyarázza Pócs Sándor.
Szerencsére a felvásárlási láz pár nap alatt lecsengett, és a hústermékek kereskedelme visszatért a rendes kerékvágásba, a kijárási tilalom bevezetése óta pedig csökkent.
A nagy méretű bevásárlási hullám kissé felfele mozgatta az árakat, de a gyergyói szakember szerint az átmeneti árdrágulásnak nem volt alapja.
A nagy húsforgalmazók az európai árak alapján szállítják Romániába is a disznóhúst – a teljes hazai disznóhúsfogyasztás 70 százalékát külföldről importáljuk –, és az európai árak nem nőttek. Sőt az elmúlt héten az európai fogyasztás stagnálása, illetve visszaesése miatt a hasított félsertés kilónkénti 2,50–2,60 eurós decemberi ára március végére 2,15–2,20 euróra csökkent. A sertéspestis miatt egyre jobban megviselt hazai disznófarmok állatállományát feldolgozó hazai vágóhidak 15-20 eurócenttel kérnek többet egy kg húsért, de Pócs Sándor szerint jobbára csak a kisebb húsfeldolgozók vesznek tőlük. A legtöbb romániai nagyáruház és nagybani húsforgalmazó cég külföldi hasított félsertést vásárol. Ez a masszív húsimport egyelőre olajozottan működik. A székelyföldi húsfeldolgozó vállalatnak ötven napra szóló szerződései vannak Magyarország egyik legnagyobb hússzállítójával, a Pick szalámigyár mohácsi vágóhídjával: a megrendelt áru folyamatosan érkezik, nincs fennakadás.
A tejtermékek forgalmazásában is két héttel ezelőtt volt a csúcs, amikor a nyárádszeredai gyár sem tudott pár napon át eleget tenni az üzletek hirtelen megnövekedett kérésének. A napi 10-11 ezer liter tejet feldolgozó vállalat a kisüzemek közé tartozik, amely kizárólag helyi alapanyagból készít sajtot, túrót és más tejtermékeket. Mintegy háromszáz nyárádmenti tehéntartó gazda tejét vásárolja fel saját hűtőtankkal rendelkező tejcsarnokaiban. Noha az elmúlt tíz esztendőben a tehéntartás országszerte drasztikusan visszaesett, ahol maradtak helyi tejfeldolgozó cégek – amelyek a gazdák tejét részesítik előnyben –, ott sikerült megmenteni az állattenyésztésnek ezt az ágazatát.
– magyarázza Csizmadia István, akinek száztehenes fejőállománya van. A nyárádszeredai cégtulajdonos sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány hosszú évek óta a húsmarhatartást részesíti előnyben a tejtermeléssel szemben, így kiemelten a külföldről behozott húsmarhafajtákat támogatja, miközben a zömében román tarka teheneket tartó hazai tejtermelőkről megfeledkezett. Ez azért is rossz döntés, mert a tejtermelő gazdák többsége 60 év fölötti, idős ember, a fiatalok számára pedig ilyen körülmények között nem vonzó a tehéntartás.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
