Bauer Edit visszaemlékeze elhangzott Losoncon. Az alábbiakban a szerkesztett előadást olvashatják.
Kisebbségi lét – mindennapi megaláztatások
Kisebbségi magyarként Szlovákiában ki ne élt volna át megalázó, lelket nyomorító, emberi méltóságot sértő helyzetet? Egy-egy „Čo si, Maďar?”, „Menj vissza a Dunán túlra!” vagy éppen „Ez itt Szlovákia, beszélj szlovákul!” felszólítás bárhol elhangozhatott – legyen az orvosi rendelő, vasúti pénztár, villamos vagy épp egy közintézmény.
Politikai pályafutásom egyik legfájdalmasabb pillanata volt, amikor egy fiatal fiú így kérdezett: „Mondja meg, hol vagyok én otthon? Itt elküldenek, ott meg azt mondják, jöttek a csehek.” Azóta a helyzet némileg változott, de a lelki teher gyakran maradt. Egy „őszinte” pillanatban egy szlovák kolléga kérdése így hangzott: „Te olyan okos vagy, miért vagy te magyar?” – a szó torkon akadt.
A rendszerváltozás reménye
1989 után sokan, köztük Duray Miklós is, úgy véltük: a demokratikus átalakulásnak ki kell terjednie a kisebbségek helyzetének rendezésére is. Megszületett a gondolat: otthon lehetünk ott, ahol élünk, méltóságban és biztonságban.
Az Együttélés Politikai Mozgalom ilyen remények között alakult. A rendszer bukása nem váltott ki kezelhetetlen káoszt – a társadalmi elégedetlenség már korábban megjelent, főleg a diákmozgalmakban, a Csemadok klubokban és a Jogvédő Bizottság tevékenységében. A vasfüggöny lehullása nemcsak Kelet és Nyugat, hanem magyar és magyar között is falakat bontott le.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Az Együttélés alapgondolata
Az, hogy ismét lehet politikai érdekképviselete a szlovákiai magyaroknak, új társadalmi energiákat szabadított fel. Az Együttélés nem „piaci rést” keresett, hanem világos célért küzdött: a közösség védelméért. A párt csak eszköz volt ehhez.
Voltak, akik a Csemadok párttá alakítását szorgalmazták, hiszen az szervezettségében és emberanyagában már akkor is jelentős szerepet vállalt a magyar közösség ügyeiben. Az elképzelésnek volt logikája, mégis az külön párt megalapítása mellett döntöttünk.
Duray Miklós így fogalmazott:
„Az egyik gyökerünk az autonómiából sarjad… A másik gyökerünk a türelem… A harmadik az értékmegőrzés: a sajátos megtartása, a szülőföldre való makacs visszatérés…”
Ideológiai sokszínűség – értékek közössége
Az Együttélés ideológiai besorolása sokrétű volt: a szociális együttérzés, a konzervativizmus és a liberalizmus ötvözete. Nem voltak kizárólagos irányok – a közösség szolgálata és megőrzése volt a vezérelv.
„Fontosabb békében és sokszínűségben élni, mint győztesként magunkra maradni.” – ez a mondat a közösségépítés etikai iránytűje lett. A cél az volt, hogy a megtűrt kisebbségi lét helyett emelt fővel élhessük meg magyarságunkat.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
A program: jogegyenlőség és önrendelkezés
Az Együttélés a demokrácia és a nemzeti kisebbségek jogaiért küzdött. Programnyilatkozata egyértelműen fogalmazott:
„Küzdeni fog a kollektív jogokért, politikai képviseletért, döntési jogokért, állampolgári egyenlőségért és a hátrányos megkülönböztetés ellen.”
Ez az összefogás nemcsak a magyarokat, hanem más kisebbségeket – ruszinokat, lengyeleket – is képviselt.
A valóság kihívásai – küzdelem az alapjogokért
Ma is érezzük, hogy „messze még a Kánaán”: a kisebbségi jogok gyakorlása sokszor formai, nem pedig tartalmi. A nyelvhasználat, a magyar tulajdon visszaszorítása, vagy a régiók gazdasági elhanyagolása ma is valóság. Gyakran azért kellett harcolnunk, ami nemzetközi egyezmények szerint eleve járna.
A hátrányos helyzetek a ’90-es évektől csak mélyültek. A munkanélküliség, az iskolázottsági különbségek, a gazdasági kiszorítás – mind-mind olyan tényezők, amelyek megnehezítették a magyar közösség helyzetét. A Selye János Egyetem létrehozása ezért vált stratégiai jelentőségűvé – annak ellenére, hogy sokan ellenezték.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Nincs áttörés, de van út
A „nagy áttörés” elmaradt. De az önkormányzatiság, ha részben is, megvalósult: községek, falvak, kisvárosok szintjén. A regionális önrendelkezés viszont még mindig várat magára.
Duray Miklós szavai 1995-ből ma is aktuálisak:
„Kezdettől fogva az önkormányzatiság erősítésére helyeztük a hangsúlyt… Ennek elhanyagolása miatt szemünk előtt kel életre egy abszolutista állam, lehetővé téve a diktatúra kialakulását is.”
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
