A muszlim többségű Banglades fővárosában, Dakkában a vallási kisebbségekhez tartozó közösségek több mint száz vezetője vonult fel, tüntetve az istentiszteleti helyeiket és híveiket érő erőszakos incidensek ellen – adta hírül a Fides katolikus hírügynökség július 27-én.
A hírügynökség információi szerint a bangladesi hindukat, buddhistákat és keresztényeket tömörítő vallásközi szervezet hívott össze az elmúlt napokban híveket és vallási vezetőket a dakkai Mártírok emlékművénél, hogy a kormányzattól igazságszolgáltatást és a biztonság fenntartását kérjék a vallási kisebbségek számára.
A vallásközi tanács emlékeztetett rá, hogy július 15-én radikális muszlimok egy csoportja – arra hivatkozva, hogy valakik állítólag a Facebookon megsértették az iszlámot – házakat, üzleteket és hindu szentélyeket gyújtott fel Narail településen. Korábban is történt már hasonló támadás, miközben – mint a szervezet közleménye megjegyzi – „a radikális iszlamisták hamis propagandához folyamodnak a vallási kisebbségek elleni erőszak végrehajtásához”.
Egy másik alkalommal, július 5-én Timothy Baroi protestáns lelkész Jézusról beszélgetett egy Muhammad Morshard nevű muszlim kereskedővel Gopalganjban. A közeli mecset két arra járó imámja összegyűjtött embereket, akik belekötöttek a lelkészbe, megfenyegették, majd meg is verték; és közölték vele, hogy soha többet ne beszéljen Jézus Krisztusról egy muszlimmal.
Júniusban Utpal Kumar Biswas hindu tanárt, aki egy Dakka közeli iskolában tanított, olyan durván bántalmazták, hogy később belehalt sérüléseibe.
Ezek az incidensek és más, kisebb ügyek vezettek a vallási kisebbségek mostani demonstrációjához, amelyen igazságot követeltek maguknak.
A vallásközi egységtanács elnöke, a katolikus Nirmol Rozario a Fides hírügynökségnek elmondta, „rengeteg erőszakos cselekményt követtek el a közelmúltban a vallási kisebbségek ellen, amit elítélünk. A rendőrség nem végzett kielégítő munkát, holott az állam kötelessége, hogy garantálja a kisebbségek jogait”. Emlékeztetett: a kormány ígéretet tett rá, hogy diszkriminációellenes törvényeket hoz, illetve hogy külön bizottságot hoznak létre a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére. „Haszina Vazed miniszterelnök más projekteket valóban végrehajtott, de ezeket az ígéreteit még nem váltotta be.”
Neem Chandra Bhowmik professzor, hindu vezető megjegyezte: „a vallási kisebbségek elleni indokolatlan támadás politikai gyengeséget sugall. A kormány nem tett megfelelő lépéseket, hogy ezt megakadályozza, vagy egyáltalán, hogy foglalkozzon a témával”.
Nirmol Rozario arról is beszélt a katolikus hírügynökségnek, hogy a bangladesi hindu, buddhista és keresztény egységtanács országos éhségsztrájkra készül október 22-én, amivel azt szeretnék elérni, hogy az ország vezetése tartsa tiszteletben mindazt, amit vállalt az Áojámi Liga (Awami Leage), a miniszterelnök pártja már a 2018-as választásokkor.
A választási ígértek között szerepelt egy a bangladesi kisebbségeknek szentelt minisztérium felállítása is; a dzsumma etnikum és a kormány közötti konfliktus utáni Parbatya Chattogram békeegyezmény életbe léptetése; valamint egy külön bizottság létrehozatala, amely a földkérdéssel és az őslakosokkal foglalkozik.
Az Ain o Salish Kendra (ASK) nevű, jól ismert bangladesi szervezet szerint, akik jogsegélyt biztosítanak és az emberi jogokat védelmezik, 3679 erőszakos cselekményt követtek el vallási, etnikai vagy kulturális kisebbségek ellen az országban 2013 januárja és 2021 szeptembere között.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás és fotó: Fides hírügynökség
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
