Szinte bizonyos, hogy nem épül meg az Azerbajdzsán–Magyarország gázvezeték, amelynek lefektetése a magyar kormány fő célkitűzései közé tartozik. A beruházásnak ugyanis nincsenek meg a gazdasági alapjai. A szállítási útvonal kialakítása túlzottan drága, így nem akad finanszírozója az építkezésnek – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila elmondta: Magyarország és a vezeték nyomvonalán fekvő országok nincs meg az a horribilis nagyságú, hozzávetőleg ötezer milliárd forint körüli tőkéjük, amely a gázszállító rendszer kiépítéséhez szükséges lenne. Az Európai Unió pedig aligha pénzeli majd az első ránézésre is gazdaságtalan vezeték építését.
A szakembert annak kapcsán kérdeztük meg, hogy a napokban a visegrádi országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország, vagyis a V4-tagállamok) varsói találkozóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország egyik fő célkitűzése a magyar–azeri gázvezeték megépítése. Szijjártó úgy fogalmazott: meg kell oldani, hogy az azerbajdzsáni gáz eljusson Európába. – Azerbajdzsánnak nagyon komoly gázforrásokkal rendelkezik – mutatott rá, ezért a visegrádi négyek soron következő magyar elnöksége azt szorgalmazza majd, hogy az Európai Unió és Azerbajdzsán minél előbb fejezze be a tárgyalásokat a stratégiai partnerségről, kösse meg azt a keretmegállapodást, „amelynek értelmében az azerbajdzsáni gáz bevonható lesz Európa, ezen belül Közép-Európa gázellátásába”. Így Magyarországon és az egész térségünkben növelni lehet a gázbiztonságot – tette hozzá a miniszter.
Holoda Attila úgy véli: a tárcavezető által hangoztatott elképzelés csupán politikai kinyilatkoztatás lehet, mivel lehetetlen gazdaságos módon Közép-Európába szállítani az azeri gázt. Így ha valaha érkezik is ilyen gáz hazánkba, az megfizethetetlenül drága lesz. Persze Szijjártó Péter időről időre felmelegíti az úgynevezett AGRI (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia Interconnector) vezeték építésének tervét. Ám úgy tudjuk: a korábban csupán a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséig eljutott AGRI-projekt végrehajtása évek óta áll. Az Orbán-kormányzat által 2010 szeptemberében Bakuban aláírt AGRI-beruházás keretében az azerbajdzsáni gázt a jelenlegi azeri és grúz gázszállító hálózaton keresztül először Grúzia fekete-tengeri partvidékére juttatnák el. Ott cseppfolyósítanák a légnemű energiahordozót, majd az erre alkalmas hajókkal a romániai Konstanca kikötőjébe szállítanák. Itt visszaállítanák a gáz eredeti halmazállapotát, majd ezt a romániai és más uniós felhasználókhoz – köztük Magyarországra – csővezetéken továbbítanák.
http://mno.hu/
A szakemberek úgy látják: az eddig tervezett, hazánkat érintő nemzetközi gázszállítási rendszerek – Déli Áramlat, Nabucco, Adria, illetve az AGRI – közül az azeri bizonyulna a leggazdaságtalanabb szállítási vonalnak. Az AGRI szállítási útvonal kapacitását eleinte csupán évi nyolcmilliárd köbméterre tervezik, miközben a projekt megvalósítási költsége az előzetes számítások szerint csak a szárazföldi szakaszokon 4-4,5 milliárd euró lenne. Tovább drágíthatja a projektet és emiatt később magát a rendszeren szállított gázt is, hogy a földgáz az útvonal egy részét cseppfolyósítva, tartályhajóban tenné meg, ez pedig költségesebb szállítási mód, mint a csővezetékes. Emellett Grúziában egy cseppfolyósító, Romániában pedig egy újra gázzá alakító terminált is meg kellene építeni ahhoz, hogy működjön a hálózat.
Érdemes megjegyezni: a jelenlegi kormánnyal kevéssé rokonszenvező román vezetés mostanáig még arra sem áldozott, hogy olyan fejlesztéseket hajtson végre a meglévő magyar–román gázszállító rendszeren, amelyek lehetővé tennék a nagyobb mennyiségű szállításokat Románia felől a magyar oldalra. Ezt Szijjártó ugyancsak a napokban szóvá is tette. Szerinte Románia és Horvátország „energiablokád” alatt tarja Magyarországot azáltal, hogy az európai uniós kötelezettség vállalása ellenére nem hajlandó arra, hogy a határkeresztező gázvezetékeket alkalmassá tegye a kétirányú szállításokra. Így országunk Románia és Horvátország felől nem juthat gázhoz.
A szakemberek hozzátették, nem mellékes körülmény, hogy az azeri kormányzat korábban világossá tette: az együttműködés részükről kimerül a vezeték országhatárukig történő kiépítésében, a többi a partnerek dolga. Így a beruházási kiadások zöme a magyar és a román költségvetést terhelné meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
