Egymásra mutogatnak a magyar politikai és társadalmi szervezetek, amikor felmerül, hogy miért nem sikerült eddig egységes mederbe terelni az erdélyi, székelyföldi autonómiatörekvéseket. Sokan hiányolják, hogy az RMDSZ nem vállal „sorsközösséget” az autonómiaküzdelemben.
Bár Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízottnak az elmúlt években sikerült közös asztalhoz ültetnie a több irányba szétfejlődött erdélyi autonómiatörekvések képviselőit, továbbra is várat magára az önrendelkezés iránti egységes fellépés.
Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek részvételével létrehozott autonómia-kerekasztal – az úgynevezett Szili-bizottság – nagy érdeme, hogy idén január 8-án valamennyi szervezet közös nyilatkozatban kötelezte el magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A zárt ajtók mögött havi rendszerességgel ülésező autonómiabizottság ma is keresi az utat a teljes konszenzus irányába, a felek közötti nézeteltérések miatt azonban nem sikerült egységes platformot kialakítani.
Ennek egyik szemléletes példája, hogy az RMDSZ távol maradt az SZNT megalakításának százéves évfordulójára Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlésről. Emiatt a két nemzeti tanács, valamint az EMNP és az MPP Maros megyei vezetői közös állásfoglalásban tartották fontosnak elverni a port a szövetségen, megállapítva, hogy
az RMDSZ „nem vállalt sorsközösséget az autonómiaküzdelemben”, és esetében erősebb a román hatalomnak való megfelelési kényszer a székely–magyar önrendelkezés ügye melletti elkötelezettségnél.
De a nézeteltérések az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának november 12-i ülésén is kibuktak, ahol Szili Katalin szorgalmazta, hogy a november 18-ai, sorrendben harmadik székely nagygyűlés minél nagyobb erőt mutasson fel, amivel az RMDSZ-en kívül a többi erdélyi szervezet egyetértett. Az RMDSZ-t képviselő Székely István úgy fogalmazott, az egyesülési centenáriumra készülődő román belpolitikai helyzetben nem tartják megfelelőnek az időpontot az autonómiatörekvések nyílt hangoztatására. Székely a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett.
Izsák Balázs szerint nem tiszte értékelni az RMDSZ feladatvégzését, de nem is lenne méltányos az akaratnyilvánító tömeg elé helyezni bármely közéleti ember szereplését vagy távolmaradását. Amikor megkérdeztük, volt-e előzetes egyeztetés a szövetség vezetőivel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés kapcsán, a főszervező SZNT elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „zavarba ejtőnek” tartja az előzetes egyeztetés” szintagmát, az SZNT ugyanis a székely autonómiatörekvések önálló, független közképviselete, ennek megfelelően önállóan hoz döntéseket, anélkül, hogy bárkitől is előzetesen engedélyt kérne. Közölte, a korábbi nagygyűlésekhez hasonlóan most is tájékoztatták a testület döntéséről az egyházakat, pártokat, civil szervezeteket, és felkínálták az együttműködés lehetőségét. Az SZNT elnöke szerint a pártok jönnek-mennek, de az autonómia iránti kívánalom marad. „Ma is van három magyar párt, és eljön az idő, amikor erre csak történészek fognak emlékezni. A székelyek akkor is székelyek lesznek, és elevenen fog élni bennük a szabadság évszázados eszménye. A napi politika apró dinamikái kisebb-nagyobb hullámokat vetnek, ennek egyik közfigyelmet érdemlő eseménye volt a ma létező erdélyi magyar pártok januári közös nyilatkozata” – fogalmazott a Krónikának Izsák.
Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult csupán. „Talán a Szili Katalin iránti puszta udvariasság motiválja az RMDSZ-t abban, hogy legalább ne mondjon ellent a közös autonómia-képviseletnek” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő politikus.
Tőkés kifogásolja, hogy az RMDSZ az egyedüli az utódállamokbeli fontosabb magyar szervezetek közül, amelyik visszatáncolt a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsból.
Az EMNT nagy problémának tekinti az RMDSZ-nek a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradását, mert az ilyen rendezvények lényege a közös népakarat kifejezése. „Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?” – tette fel a kérdést Tőkés. A tartós együttműködés és a konszenzus kialakításának elmaradását firtató kérdésünkre úgy vélekedett: a döntő különbség a három erdélyi magyar párt között az, hogy az EMNP cselekvési tervet is bele kívánt venni a hárompárti állásfoglalásba, az RMDSZ és az MPP viszont ellenállt. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
