Egyre többször próbálják kicsalni a banki adatainkat, az online tolvajok ráadásul egyre rafináltabbak Kacsinecz Krisztián2025. 07. 09., sze – 13:06
Szlovákia lakosságának 51 százaléka találkozott az elmúlt évben olyan online csalóval, aki megpróbált pénzt lenyúlni a bankszámlájáról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. Jelentősen megnőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor érzékeny banki adatokat próbáltak kicsalni az emberektől – ezt a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozta. A válaszadók 16 százaléka egy év alatt több mint tízszer találkozott ilyen próbálkozással.
A Home Credit megbízásából az Ipsos által készített felmérés szerint tízből nyolcan vélik úgy, hogy a csalások átgondoltabbak, kifinomultabbak, mint korábban – 50 százalékuk szerint ráadásul jelentősen. Ugyanakkor mindössze százból négy ember lett ténylegesen áldozat.
„Ahogy a felmérés adatai mutatják, a válaszadók 16 százaléka több mint tízszer találkozott csalási kísérlettel az elmúlt évben, további 14 százaléknyian több mint ötször, csaknem minden ötödik ember több mint háromszor” – sorolta a számokat Jaroslav Ondrušek, a Home Credit elemzője.
A válaszadók 70 százaléka tehát három vagy annál több csalási próbálkozással találkozott az elmúlt 12 hónap alatt.
A legtöbb csalás e-mailben érkezik
A csalók a legtöbb esetben e-mailben próbáltak kicsalni az emberektől bizalmas információkat – ezt a válaszadók 45 százaléka jelezte. Ezt követik az SMS-ek (33%), a közösségi oldalak (30%) és a telefonhívások (29%). A megkérdezettek 14 százaléka kombinált módszert tapasztalt.
A kutatás szerint a lakosok túlnyomó többsége nem dőlt be a csalóknak.
A legtöbben – a válaszadók kétharmada – egyszerűen figyelmen kívül hagyták az ilyen próbálkozásokat, és nem adtak meg semmilyen érzékeny adatot. 44%-uk letiltotta a gyanús telefonszámot, e-mail címet vagy profilt. A bankkal 13 százaléknyian vették fel a kapcsolatot, és mindössze a megkérdezettek négy százaléka lett áldozat
– részletezte Ondrušek.
Mit tegyünk, ha bedőltünk egy csalónak?
Ha már válaszoltunk egy csaló megkeresésére, és adatokat is megadtunk neki, a legfontosabb, hogy azonnal cselekedjünk, minél gyorsabban vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal és kövessük az általa adott utasításokat.
A gyorsaság ilyenkor kulcsfontosságú, mert gyakran ez határozza meg a keletkező kár mértékét. Ha már áldozattá váltunk, mindig lehetőség van büntetőfeljelentést tenni. A védekezés alapja azonban mindenekelőtt az éberség. Online vásárláskor nem szabad bedőlni az első pillantásra nagyon kedvezőnek tűnő ajánlatoknak vagy nyereményjátékoknak, nem szabad érzelmi alapon dönteni, megfontoltan kell cselekedni
– tanácsolja Miroslav Zborovský, a Home Credit ügyfél-ombudsmanja.
Rendszeresen változtassunk jelszót
A szakértő szerint a védekezés másik kulcsa a biztonságos jelszó és PIN-kód használata.
Lehetőleg minden fiókunkhoz különbözőt válasszunk, és időről időre cseréljük is ezeket.
A kutatás szerint a válaszadók háromnegyede megfogadta ezt a tanácsot, és minden egyes fiókhoz – legyen az közösségi média vagy banki – más jelszót használ. A válaszadók ötöde azonban továbbra is ugyanazokat a jelszavakat használja a közösségi oldalakhoz és az internetes bankoláshoz is.
Legalább évente egyszer cserél jelszót az internetes vagy mobilbankjában a megkérdezettek 28 százaléka, de ugyanekkora arányban vannak azok, akik sosem cserélnek jelszót, míg tízből négyen szükség szerint módosítanak rajta.
Óvatosabbak lettünk, de így sem vagyunk biztonságban
A Szlovák Takarékpénztár korábban arról számolt be, hogy míg 2021 és 2023 között robbanásszerűen, 530%-kal nőtt meg a bejelentett online pénzügyi csalások száma, 2022 és 2024 között a növekedés 40 %-ra csökkent. Ez részben annak köszönhető, hogy az emberek óvatosabbak lettek, több csalást sikerül idejében megakadályozni
A csaló webáruházak és a különféle kiberbűncselekmények elkövetői ugyanakkor évente még mindig több millió eurós veszteséget okoznak a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
Újabb online támadási hullám indult el Szlovákiában, ezúttal is egy ismert vállalat nevével visszaélve. Ha ön is megkapta ezt az üzenetet, ne reagáljon rá, és semmiképpen se adjon meg érzékeny személyes és/vagy banki adatokat. A legújabb kampányban a VÚB nevével élnek vissza a csalók. Hamis e-maileket küldenek, a tárgyban pedig megtévesztően arra utalnak, hogy a címzett a bank hivatalos közleményét kapta meg.
Az e-mail tartalma a számla felfüggesztésére figyelmeztet, és a személyes és banki adatok azonnali frissítésére szólít fel – írja a zive.sk portál. Az üzenet tárgyában ez áll:
elengedhetetlen számlafrissítés – késedelem esetén minden művelet felfüggesztésre kerül.
Ez nyilvánvalóan csalás, ám a csalók így próbálják megszerezni az ügyfelek adatait.
„Kedves ügyfeleink, az új biztonsági protokoll és a közelmúltbeli ellenőrzések miatt kötelező a személyes és banki adatok azonnali frissítése. Ha ezt nem végzi el 48 órán belül, akkor ideiglenesen felfüggesztésre kerül a számlával kapcsolatos összes tranzakciós lehetőség, beleértve a számlához és a fizetési funkciókhoz való hozzáférést is” – állt az üzenetben.
A csalók hamis sürgősségérzetet keltenek, és megpróbálják rávenni az embereket a gyors cselekvésre anélkül, hogy ellenőriznék az üzenet hitelességét.
A cél az érzékeny adatok kicsalása, amelyekkel aztán visszaélhetnek.
A fenyegetés – azaz, hogy az ügyfél, ha csak ideiglenesen is, de nem fér hozzá a számlájához és a pénzéhez – sokszor gyors és meggondolatlan lépésekre készteti a címzettet, és a csalók pont ezt szeretnék elérni. Vagyis, hogy a kényszer, gyors határidő hatására megadják az érzékeny személyes és banki adataikat – számlaszám, kártyaszám, jelszó stb. –, és ezekkel visszaélve szinte azonnal lenullázzák az áldozat számláját.
Fontos, hogy semmiképpen se kattintson az ismeretlen feladótól érkező levélben található linkekre (még akkor sem, ha az egy bank vagy más cég nevével él vissza – az e-mail-címből sokszor látható, hogy csalás), és semmiképpen se adja meg az adatait.
Ha ilyen e-mailt kap, célszerű spamként megjelölni, vagy közvetlenül a banknak jelenteni. Ha már megadta adatait, akkor a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot a bankkal, hogy blokkolja a számlájához való hozzáférést.
Ha ugyanis rákattint a linkre, és önként megadja a kért adatokat, akkor a bankok minden bizonnyal elutasítják a panaszát, és nem térítik meg a csalók által okozott kárt.
A kiberbűnözők gyakran használnak manipulatív technikákat, amelyekkel az áldozatukat ráveszik, hogy önként utaljon pénzt a saját eszközéről, gyakran többször is, hosszabb időn keresztül. Ezeknek a lopásoknak az összege tehát általában jóval magasabb, mint amikor például valaki egyszeri alkalommal dől be egy kamu hirdetésnek.
A Szlovák Takarékpénztár ügyfelei a bank tájékoztatása szerint leggyakrabban álbankárokkal, online vásárlási csalásokkal és befektetési csalókkal találkoznak a virtuális térben.
Az is gyakori, hogy az online csalók a láthatóságuk és a „hitelességük” növelése érdekében hamis értékeléseket, recenziókat is közzétesznek, így képesek hamis termékeket és szolgáltatásokat reklámozva káros weboldalakra irányítani az áldozataikat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
