Egyre több EU-tagállam – ha nem is olyan egyértelműen, mint a magyar kormány – jelzi, hogy kivitelezhetetlen és elfogadhatatlan az orosz olajembargó. Sajtóhírek szerint legalább átmeneti mentességet kérnek a szlovákok, a csehek, a bolgárok és újabban már a horvátok is.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Ursula von der Leyen által szerdán bejelentett terv az eredeti formájában aligha valósulhat meg, és azt át kell dolgoznia az Európai Bizottságnak – foglalta össze a legújabb fejleményeket az M1 Híradója.
Úgy tűnik, Európa a mai napig nem jutott dűlőre az energiakérdésben, sajnos túl sokáig tart megoldást találni, ezért Görögország keres majd magának – így vezette fel Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök kormánya tervét, amely szerint államilag szabályoznák a villamosenergia árát. Tavaly óta ugyanis leginkább az áram drágult az országban, összesen 80 százalékkal.
De egy év alatt másfélszeresére nőtt a fűtőolaj és a gáz ára is
A görögök most ismét áremelkedésre készülhetnek, mivel az Oroszországgal szemben kitalált újabb szankciós csomaggal jelentősen emelkedhet a kőolaj és ezzel az üzemanyagok ára. Pedig a töltőállomásokon már most is 810 forintnak megfelelő eurót kérnek a 95-ös benzin literjéért.
Ez nem csak Görögországra igaz – a benzin átlagára minden európai uniós országban másfél euró vagyis 570 forint felett van, de a legtöbb országban eléri vagy meghaladja a két eurót, vagyis több, mint 700 forint. Bár nem uniós ország, de Norvégiában a legdrágább, ott eléri a kilencszáz forintot az üzemanyag ára. Mindennek az oka a magas világpiaci ár, az pedig azért nő magasra, mert az orosz olajszállítások körül már most sok a bizonytalanság. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy igyekeznek kidolgozni a kőolajkiesés pótlását.
„Brüsszelben összeültünk a tagállamokkal, hogy kidolgozzuk a gyakorlati kérdéseket, például a kőolaj szállítási alternatívákat. Ez többnyire olyan országokat érint, amelyeknek nincsenek kikötőik, ezért fontos számukra, hogy vezetéken keresztül kapjanak kőolajat. Intenzíven együttműködünk Európában, hogy biztosítsuk az ellátást azokban az országokban, ahol ez nehézségekbe ütközik” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Ez azonban nem lesz könnyű. A németek például 2021-ben kőolajszükségletük több, mint 34 százalékát szerezték be Oroszországból, amely ezzel legnagyobb beszállítójuk. A Barátság kőolajvezetéken szállítják a nyersanyagot például a Berlin mellett fekvő finomítóba, ahol kifejezetten az orosz kőolajat dolgozzák fel.
Az üzem leállásával mintegy 2000 ember veszítheti el az állását, a német gazdasági miniszter pedig üzemanyaghiányt helyezett kilátásba, különösen a fővárosi régióban. A rossz gazdasági helyzetre a németek spórolással válasznak, egy múlt heti közvélemény-kutatás szerint májusban rekordalacsony lesz a vásárlási kedv.
„A borongós fogyasztói hangulatban meghatározó pont a jelenlegi infláció, amelyet elsősorban az energiaárak húznak. Az elmúlt hetekben drasztikusan emelkedett a fűtőolaj, a gáz és az üzemanyagok ára. Ennek eredményeként az infláció Németországban jelenleg 7% felett van, ami az elmúlt 40 év legmagasabb szintje” – hangsúlyozta Rolf Buerki, a GFK Intézet elemzője.
Így nem meglepő, hogy egyre több uniós ország kér felmentést a brüsszeli szankciós tervek alól. Csehország, Szlovákia és Bulgária után Horvátország is jelezte, képtelen leválni az orosz olajról a Brüsszel által elvárt időpontig.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
