Egyre több a támadás mentőápolók ellen. Szerda reggel Nyírlugasnál törte el egy "páciens" az ápoló csuklóját, azonban ennél véresebb esetek is történtek a közelmúltban annak ellenére, hogy ez nem tartozik a legkifizetődőbb bűncselekmények közé.
Ismét mentőre támadt szerda reggel egy olyan "ember", akihez mentőt hívtak Nyírlugoson. A férfi a mentőautóban agresszívvé vált, és megtámadta a vele egy légtérben utazó ápolót. A férfi nemcsak a rajta segítő ápolót károsította, az autóban a jobb hátsó ülés támláját letépte, és a kárpitot megrongálta.
Az egység rendőri segítséget kért, csak így tudták a "beteget" elszállítani a kórházba, ott a mentős sérülését megröntgenezték, és kiderült, hogy a dulakodásban a férfi csuklója eltört, így az ápoló nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A reggel történt támadás azonban nem egyedi, és nem a legdurvább eset.
Több mint egy évvel ezelőtt egy mentőautó éppen a Heim Pál Gyermekkórház mellett haladt el, amikor az abban fekvő beteg hirtelen agresszívvá vált, és a nála lévő késsel hasba szúrta a mentőápolót. A férfi annyira súlyos sérülést szenvedett, hogy életmentő műtétet kellett elvégezni rajta. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője elmondta, a szervezetet évente mintegy egymillió esethez hívják ki, és az esetek nagyjából 0,01 százalékánál fizikai bántalmazások is történnek.
"Bizonyára sokan gondolják, hogy ez nem egy nagy szám, azonban ezeket az eseteket látva azt gondolom, hogy ez nagyon szomorú tendencia. Emellett nem beszéltünk még azokról az atrocitásokról, amelyek már szinte mindennapossá váltak a mentősökkel szemben" – részletezte a szóvivő.
Az esetleges agresszióval egyébként a szakmabelieknek számolniuk kell, hiszen az adódhat különböző betegségekből is. A pszichiátriai eseteknél például sokszor előfordul, hogy a beteg tévképzetekben él, és azt hiszi, hogy meg akarják ölni, így hát természetesen ellenkezik.
Az utóbbi időben azonban nem a pszichiátriai esetek miatt ugrott meg az agresszív "betegek" száma. A tipikus történetek közé tartozik az is, hogy egy földön fekvő emberhez hívják ki a mentőket, aki nem mozog, nem beszél, alig mutat életjeleket. Amint kiérnek a mentők, kiderül, hogy a "páciens" talán túlságosan is a pohár fenekére nézett.
"Az alkohol és az egyéb tudatmódosító szerek különösen agresszívvá tehetik az embert. Ők ilyenkor nem mérlegelnek, eszükbe sem jut, hogy valaki segíteni akar nekik. Ez a helyzet tipikusan a nyuszikás viccre hajaz: ha van sapka a fején, az a baj, ha meg nincs, akkor meg az a baj. Egyébként szaknyelven ezt célkereső agressziónak nevezik" – ecsetelte Győrfi Pál.
Azonban nemcsak az alkohol tartozik a tudatmódosító szerek csoportjába. Egyre több olyan esettel találkoznak a mentők, amikor a páciens feltehetően dizájnerdrogot fogyasztott. A mentőautóban nincsenek eszközök arra, hogy drogtesztet végezzenek, azonban aki már több ilyen esetet látott, könnyen észreveszi a betegen.
A dizájnerdrogok fogyasztása kétféle reakciót válthat ki az emberekből. Az egyik az úgynevezett "omnipotencia érzés", ami röviden azt jelenti, hogy a páciens úgy érzi, hogy mindenre képes, olyan, mintha korlátlan erőre tett volna szert. Aki így érez, azért inzultál, mert erősebbnek érzi magát mindenkinél.
A másik eset az úgynevezett "paranoiás szorongás". Aki ebbe az állapotba kerül, azt gondolja, hogy bántani akarják, ezért foggal-körömmel "harcol az életéért", csakhogy pont nem a segítő szándékú, jó emberrel kellene ezt tenni.
Bárhogyan is, a büntetés alól csak nagyon keveseket lehet felmenteni. Amikor mentőápolóra támad valaki, akár pszichiátriai beteg, akár alkoholos vagy drogos befolyásoltság alatt van, az hivatalosan közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak számít. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akár szándékos, akár nem, olyan következményekkel jár, mintha egy rendőrrel szemben viselkedett volna agresszívan, és ezért akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik a pácienst, függően a bántalmazás súlyosságától.
(Híradó nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
