Egyre nagyobb frusztrációt okoznak a folyamatosan növekvő adóterhek

Egyre nagyobb frusztrációt okoznak a folyamatosan növekvő adóterhek

Egyre nagyobb frusztrációt okoznak a folyamatosan növekvő adóterhek Tokár Géza2025. 09. 10., sze – 13:13

A kormány ismét ígéretet tett, hogy a következő konszolidációs csomagból nem hiányoznak majd az állami kiadások csökkentését célzó intézkedések, ez azonban nem azt jelenti, hogy az ország lakosai fellélegezhetnek. Az ugyanis már most borítékolható, hogy a polgárok hathatós hozzájárulása nélkül a kabinet képtelen lesz megvalósítani a korábban kitűzött célokat.

A megélhetési költségek emelkedése nemcsak hazánkban okoz kellemetlenségeket, az Európai Unió más tagállamai is hasonló problémákkal küzdenek, azonban egyetlen ország lakosai sem érzik olyan kilátástalannak a helyzetüket, mint a szlovákiai polgárok. A frusztráció első számú forrása pedig a kabinet konszolidációja, amely főként azért vált ki negatív érzelmeket a megkérdezettekből, mivel elmondásuk szerint az államháztartási hiány mérséklését célzó intézkedések egyet jelentenek az adóemelésekkel, derül ki a köznyelvben az uniós statisztikai hivatalának is nevezett Eurostat aktuális felméréséből.

Bár az Európai Unió 27 tagállamot számlál, alig akad olyan ország, ahol alacsonyabb lenne az adófizetési hajlandóság, mint Szlovákiában. A szlovákiai polgárok többsége úgy érzi, az adóterhek már napjainkban is aránytalanul magasak, a legzavaróbbnak pedig a 23 százalékos áfakulcsot tartják, amely az alapélelmiszerektől, valamint néhány kivételtől eltekintve a termékek és szolgáltatások zömére érvényes.

A vállalkozókat pedig a tranzakciós adó irritálja, amiből a vártnál jóval kisebb összeg folyik be idén (575 millió eurót terveztek, de jó, ha 380 millió euró bejön). Ha a közeljövőben újabb emelésre kerülne sor, a lakosok legfeljebb az alkoholt és a dohánytermékeket érintő adók növelését lennének hajlandóak elfogadni. A kilátástalanság mostanra olyan mértékeket öltött, hogy a válaszadók 59 százaléka leszögezte, azt sem bánná különösebben, ha kénytelen lenne lemondani bizonyos közszolgáltatásokról, esetleg azok minősége tovább csökkenne, ha ez egyet jelentene azzal, hogy az adóterhek mérséklődhetnek. (td)

Kapcsolódó cikkünk

Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció.

Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.

Megszorítások fogcsikorgatva

Az ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.

Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.

Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.

Önspórolás

Hírdetés

Kamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. 

A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.

Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.

Fájdalmasabb kiadások

A konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.

A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.

A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. 

Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. 

Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.

A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.

Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.

Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.

A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is.

Kapcsolódó cikkünk

A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. 

„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. 

Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »