Egyre mélyül a szegénység Szlovákiában Kulcsár Péter2026. 02. 07., szo – 08:09
Az alacsony bérek és a növekvő megélhetési költségek következtében meredeken emelkedik a komoly anyagi problémákkal küzdő polgárok száma. A helyzet idén olyannyira súlyossá válhat, hogy azok száma, akiket a szegénység kockázata fenyeget, nemcsak elérheti, de meg is haladhatja az egymilliót.
Bár a szlovákiai adatok viszonylag hosszú ideig kedvezően alakultak, az ország szegénységi mutatói az utóbbi években, 2020 óta, folyamatosan romlanak. A Szlovák Statisztikai Hivatal tavaly közzétett adatainak tanulságai szerint 2025-re hozzávetőlegesen 980 ezer ember esett a veszélyeztetett kategóriába, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy idén már az egymilliós határt is átléphetjük.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a dolgozó szegények száma is növekvő tendenciát mutat.
Kedvezőtlen környezet
Míg a bevételek stagnálnak, addig a kiadások folyamatosan emelkednek, így hova tovább, egyre inkább felborul a családi költségvetés egyensúlya, a közgazdászok szerint nagyjából így jellemezhető a szlovákiai háztartások többségének anyagi helyzete. „Az utóbbi időszakban foganatosított kormányzati intézkedések azt eredményezik, hogy az alkalmazottak egyre jobban elszegényednek. Az anyagi helyzetük elsősorban azért nem javul, mert a jövedelmük alig nő. Ezzel szemben az olyan, nélkülözhetetlen kifizetések, mint a lakhatási költségek rendezése, a havi bevásárlás és az energia pedig meredeken emelkednek” – mutatott rá Ján Košč gazdasági elemző.
„Azt feltételezzük, hogy a kedvezőtlen fejlemények következtében ismét megugrik a szegénység által veszélyeztetettek száma, amely hamarosan már az egymillió főt is meghaladja majd. A leginkább aggasztónak azonban azt tartjuk, hogy ezzel a kockázattal nemcsak az állástalanok néznek szembe, a probléma egyre több munkavállalót is érint” – figyelmeztetett Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke.
Veszélyeztetett dolgozók
„Az, hogy az alkalmazottak ilyen helyzetbe kerültek, az elmúlt időszak politikai döntéseinek következménye. Évekig abban a hitben éltünk, hogy csak akkor leszünk versenyképesek, ha ragaszkodunk az alacsonyabb bérekhez. Mostanra azonban jól látjuk, hogy ez a stratégia hosszú távon egyáltalán nem működik” – magyarázta Ján Košč, aki arra is kitért, hogy az elhibázott terv következtében, amihez eddig tartottuk magunkat, az alkalmi munkákból élők, a részmunkaidőben dolgozók, a minimálbérrel jutalmazottak, valamint a szolgáltatási szektorban és a mezőgazdaságban elhelyezkedők kerültek a legnehezebb helyzetbe. A szakértők egyúttal azt is megjegyezték, a problémák a januárban életbe lépett konszolidációs csomag következtében tovább fokozódhatnak. „Korábban már többször jeleztük, hogy a rosszul megválasztott, egyáltalán nem hatékony intézkedések a vállalkozói környezet romlásához vezetnek, amely azt eredményezheti, hogy egyre több vállalat dönt majd a leépítés mellett, de olyanok is akadhatnak, akik inkább elhagyják az országot” – közölte Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) főtitkára.
Az állam kudarca
„Annak ellenére, hogy a szegénység fogalmát elsősorban a pénzhiánnyal azonosítjuk, ennél jóval többről van szó. Az érintettek az igazságosságot, a tiszteletet és azokat a lehetőségeket sem tekinthetik magától értetődőnek, ami a többségnek megadatik. Ha az emberek alkalmazásban állnak, de a munkabérük még arra sem elegendő, hogy megéljenek, az nem az egyének kudarca, hanem a rendszeré” – mutatott rá Monika Uhlerová, aki azt is megjegyezte, ha a döntéshozók valóban egy jóléti államban gondolkodnak, akkor egyszeri intézkedések helyett rendszerszintű reformokat kellene foganatosítaniuk.
Az érintett szaktárca képviselői azonban továbbra is meg vannak róla győződve, hogy mindent megtettek a veszélyeztetettek életszínvonalának javítása érdekében. „A szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a munka, ezt pedig a tavaly elindított projektünk is bizonyítja, amely révén 1300 tartós állástalant sikerült elhelyeznünk a munkaerőpiacon. Ezzel egy időben soha nem látott ütemben emeltük a minimálbért, amely hamarosan eléri az ezereurós álomhatárt, eközben pedig az a létminimumot is növelni szeretnénk, amely nagysága számos szociális juttatás összegét is befolyásolja majd” – áll a munkaügyi minisztérium közleményében. A Szakszervezetek Szövetségének elnöke azonban úgy gondolja, hogy Szlovákiának egy olyan, hosszabb távon is fenntartható szociális politikára lenne szüksége, amely magában foglalja a rendelkezésünkre álló javak igazságosabb újraelosztását, a vagyon magasabb adóztatását és a sérülékeny csoportok hatékonyabb támogatását.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
