Egyre kínosabb a kormány számára a rendőrhiány és a közbiztonság romlása Tokár Géza2025. 10. 29., sze – 15:24
Lassan kezdi átütni a kormánykoalíció ingerküszöbét, hogy nem alakult az elképzeléseknek megfelelően a Büntető Törvénykönyv reformja: már nem tagadják, hogy valóban megszaporodtak az apróbb lopások.
A kérdés csak az, hogy milyen módon kezeli a kormány a problémát. A törvényi szabályozás megváltozása csak részben enyhítené a gondokat, a településeknek legalább ugyanennyi problémájuk van azzal, hogy elfogytak az utcán járőröző rendőrök, akik megakadályozhatnák a lopásokat, vagy a végére járhatnának az eseteknek.
Súlyosbodó problémák
A Büntető Törvénykönyvben szereplő büntetési tételeket a kormány még tavaly módosította. A nyáron érvénybe lépő változások alapján átminősítették azt is, mi számít lopásnak. 2024 augusztusa előtt a 266 eurót meghaladó anyagi kár esetén már büntetőeljárás indult, később ez a határ hétszáz euróra emelkedett.
Az, aki a lopással hétszáz eurónál kisebb kárt okoz, nem bűncselekményt követ el, hanem kihágást, amit csak szimbolikus pénzbüntetéssel sújtanak. Az intézkedés sokkal könnyebbé tette a bolti tolvajok dolgát, hiszen kevesebb kockázattal lehet próbálkozni a lopással.
A törvény elfogadásakor az ellenzék és a boltosok érdekvédelmi szövetségei a kisebb értékű lopások számának elharapózásától tartottak, de ezt egyelőre statisztikákkal nem lehet alátámasztani. A községek és áruházláncok szerint azonban az összehasonlítás eleve értelmetlen is: bár szerintük valóban megnövekedett az apró lopások száma, a rendőrség létszámhiánya, gyenge kapacitásai miatt az esetek többségét nem jelentik, így azok nem jelennek meg a statisztikákban sem.
Bezzeg Brüsszel!
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), amely a téma kapcsán több sajtótájékoztatót is tartott, a belügyminisztériummal egyeztetne a kérdésről. A települések nehezményezik, hogy nincs elég rendőrjárőr, és a kormány megszorításai miatt a hatékonynak tűnő bűnmegelőző programokról, például a roma járőrök fenntartásáról is le kell mondaniuk. Az önkormányzatok szerint a romló közbiztonság az utcai drogozás elterjedésében is megnyilvánul – főleg annak fényében, hogy a drogfüggők is jóval bátrabban lopnak, a szerzett holmi eladásával pedig könnyebben jutnak káros szerekhez.
A koalíció korábban nem feltétlenül kezelte a helyén a problémákat. Andrej Danko, az SNS elnöke még egy hete is „komikusnak” nevezte a közbiztonsággal kapcsolatos kritikákat. „Párizsban vagy Brüsszelben sokkal jobban félnek a bűnözéstől, mint Szlovákiában” – fejtette ki a politikus egy újságírói kérdésre.
Kapcsolódó cikkünk
A büntető törvénykönyv megváltoztatása óta országszerte ugrásszerűen megnőtt az apróbb bűncselekmények száma – állítja a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). A rendőrök létszáma is csökken, azonnali intézkedéseket követelnek.
Jozef Božik, a ZMOS vezetője szerint csak a kormány és a belügyminisztérium azonnali intézkedései segíthetnek a bajba jutott településeknek. Hétszáz helyett négyszáz euróra szállítanák le a bűncselekménynek minősített lopások összeghatárát, de a háromszor és elég elve alapján a visszaeső kihágókat is felelősségre vonnák. A rendőrség létszámának emelése mellett a roma közösségek őrjáratait is megerősítenék, miközben a községeknek nincs pénze.
Sok, kis lopás, kevés rendőr
Božik a fejlemények kapcsán összehívott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közbiztonság témája visszatérő problémát jelent a megbeszéléseken, a ZMOS tapasztalatai szerint részben a Büntető Törvénykönyv módosítása, részben pedig a rendőrök létszámának csökkenése bátorította fel a bűnözőket arra, hogy sokkal több apró kihágást kövessenek el.
A társulásnak nincsenek részletes, országos statisztikái, a megszólaló polgármesterek szerint azonban nagyjából 30-35 százalékkal nőhetett a szabálysértések száma a változást követően. Abban az esetben, ha egy tolvaj hétszáz eurónál kisebb kárt okoz, mindössze elhanyagolható pénzbüntetést kell fizetnie – már ha egyáltalán elkapják és felelősségre vonják a tettéért. Božik szerint az értékhatár ismételt négyszáz euróra csökkentése mellett három kihágás után már bűncselekménnyel kell vádolni az elkövetőket, miközben az üzletek, kisboltok, de az állampolgárok is a saját bőrükön érzik meg a közbiztonság romlását.
A ZMOS vezetője rámutatott, hogy a jogi szabályozás tovább nehezíti a települések dolgát – több rendfenntartó célprogramra megvonják a pénzügyi támogatásokat, az önkormányzatokat érintő kötelező megszorítások miatt pedig a községi rendőrök számát is tovább csökkenthetik, miközben egyébként sincs elegendő rendfenntartó. A járőrök kötelékéből különösen sokan hiányoznak, minden harmadik hely betöltetlen.
Újra a kilencvenes években
Martin Chren Főrév (Ružinov) polgármestereként a pozsonyi problémákról beszélt részletesebben: elmondása szerint a nagyvárosban óriási problémát jelent a bűnözési ráta emelkedése.
Chren kiemelte, hogy már az alapiskolások is féltik a biztonságukat, tapasztalják az utcai, drogokkal kapcsolatos bűncselekmények megjelenését. „Ebből a szempontból visszatértünk a kilencvenes évekbe” – hangsúlyozta a városvezető, aki elmondta, csak Főréven hetven rendőr hiányzik az állományból.
Chren szerint a kis összegű lopásért járó, 30 eurós büntetés nem bír visszatartó erővel, agresszívabbak az elkövetők – néhány személyt már százszor is őrizetbe vettek. A visszaeső bűnözők gyakran már a kosarakból lopnak a bevásárlás után. A polgármester szerint az apróbb lopások súlyosbítják a droghelyzetet: a lopott áru zálogházakban köt ki, ebből a pénzből az elkövetők drogot vesznek, így nő a kereslet. Szlovákiának több száz problémája van, de ha a biztonság nem javul, akkor az kihat minden másra is – tette hozzá Chren.
Már nem is jelentik a lopást
Vladimír Jánošík a kisszebeni járásban található Héthárs (Lipany) polgármestereként kapott szót a sajtótájékoztatón. Rámutatott, hogy az önkormányzatok a költségvetés elfogadása előtt állnak, a konszolidáció idején pedig minden tételből spórolni kell – a biztonság is ilyen. Minden önkormányzat számára egyre fontosabb a biztonság, amit az első helyre kell tennie – véli Jánošík, aki szerint a marginalizált csoportokat érintő őrjáratokat önerőből kellene folytatni, de erre nincsenek anyagi eszközeik – rendszerszintű megoldásokra van szükség, akár uniós forrásokból.
Dárius Dubiňák, Korompa (Krompachy) vezetője szerint a településen 34 rendőr helyett reálisan már csak húszan foglalkoznak rendfenntartással.
„Több bűncselekményt már be sem jelentenek, mert nem látnak esélyt a kivizsgálásukra. Ha kevesebb a rendőr, az éves statisztikák is csökkennek. 2014-ben 307 bűncselekmény, most 155 került bejelentésre – de ez nem gyakorlati javulást takar”
– fejtette ki a városvezető
A rendőrök kedvezményes nyugdíjba vonulása, valamint a rendőriskolába küldött jelöltek elszivárgása is csak súlyosbította a rendőrhiányt. „A városunkban több rendőrautó van, mint rendőr” – állítja Dubiňák.
A polgármester szerint ma már fényes nappal történnek az erőszakos lopások. Már a kiskorú gyermekek is toluént szippantva múlatják az időt. „Ha látjuk, hogy egy nyolcéves gyerek kocsit tol bedrogozva, akkor félünk közeledni hozzá – miközben a szüleiktől veszik a példát. Dubiňák szerint a toluént a helyi eladási tilalom ellenére probléma nélkül beszerzik a környező településekről, és áruba bocsájtják.
Helyi rémtörténetek
A rossz tapasztalatokat Ľubica Balgová szliácsi (Sliač) polgármester is megerősítette. Állítása szerint napi szinten kap bejelentéseket és saját kamerával készített felvételeket a bűncselekményekről az állampolgároktól. Egy helyi lakos elkapott egy rablót és a rendőrök kiérkezéséig el sem engedte, de a törvények értelmében ezt nem is tehette volna meg.
„Az emberek elvárják az önkormányzattól, hogy megoldja a problémát, de nincs rá keretünk és lehetőségünk. Ha nem érzik magukat biztonságban, a lakosok a saját kezükbe veszik az ügyintézést és abból semmi jó nem származik”
– fejtette ki Balgová.
A ZMOS az igazságügyi miniszterhez fordul a helyzet azonnali orvoslása érdekében. A büntethetőségei határ csökkentését és az ismételt lopások büntetését kérik, de minden lehetséges megoldást előnyben részesítenek, ami növeli a terepen tartózkodó járőrök számát. Ebből következőleg a hadseregtől érkező zsandárok bevetését se utasítják el, ha azok láthatóak és készek a beavatkozásra.
Kapcsolódó cikkünk
Azonnali találkozót kér a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztertől a növekvő bűnözés miatt. Erről az ÚMS országos tanácsa döntött hétfői ülésén – tájékoztatta a TASR-t Daniela Piršelová, a szövetség szóvivője.
„A lakosság fél, a városi rendőrségnek korlátozottak a lehetőségei és a hatáskörei, az állami rendőrség pedig emberhiánnyal küszködik. Téved az állam, ha azt hiszi, hogy átháríthatja a felelősséget a polgármesterekre” – jelentette ki Richard Rybníček, az ÚMS elnöke.
Marek Hattas, Nyitra (Nitra) polgármestere szerint a Büntető törvénykönyv módosítása miatt romlott a közbiztonság. „Katasztrófába fog torkollni a városokban, ha nem tesznek azonnal valamit” – figyelmeztetett.
Az ÚMS azt akarja, hogy a találkozón jelen legyen Alexander Daško romaügyi kormánybiztos is, mivel a növekvő bűnözésnek szociális okai is vannak, és koordinált intézkedésekre van szükség.
Az ÚMS elvárja a Btk. újbóli, sürgős módosítását és a városi rendőrségek hatásköreinek bővítését, továbbá az önkormányzatok csatlakoztatását az állami tájékoztatási rendszerekre.
„A közbiztonság garantálása nem politikai téma, hanem az állam egyik alapvető feladata. A városok mindent megtesznek a lehetőségeikhez mérten, de az állam beavatkozása nélkül csak romlani fog a helyzet” – tette hozzá Rybníček.
A társulás egyúttal teljes támogatásáról biztosította Matúš Vallo pozsonyi (Bratislava) főpolgármestert, aki nyíltan kimondta azokat a problémákat, amelyekkel az utóbbi időben minden város szembesül.
Ügyész a volt rendőrkapitány ellen
A téma kapcsán a héten Maroš Žilinka legfőbb ügyész is megszólalt, a kisebb lopásokra vonatkozó büntetéseket szerinte sem kellett volna módosítani. „Az ismétlődő kisebb lopások esetében a vétségi eljárás és a büntetés nem teljesíti nevelési és reparációs feladatát, és végképp nem teljesíti elrettentő feladatát” – jelentette ki a kormánnyal az utóbbi időben többször is konfliktusba kerülő főügyész.
Tibor Gašpar (Smer) házelnök-helyettes, aki egykori rendőrfőkapitányként maga is ismeri a problémát, arra mutatott rá, hogy véleménye szerint nem helyes a folyamatosan elkövetett apróbb lopásokért börtönbe küldeni az elkövetőket. Gašpar szerint a hasonló büntetés aránytalan lenne, és helyette alternatív módon büntetné a visszaeső tolvajokat, például közmunkával.
A büntetések megváltoztatását a ZMOS is szorgalmazta, a törvénymódosításra két ötlet hangzott el a kritikusoktól: vagy vissza kell állítani a lopásra vonatkozó eredeti értékhatárt, vagy pedig a „háromszor és elég” elv értelmében automatikusan bűncselekménnyé kell minősíteni a visszaeséseket.
Ugyanakkor a községek egyhangúlag állítják, hogy a jogi környezet megváltoztatása mellett a rendőrjárőrök számát is növelni kell. A legjobb megelőzés titka ugyanis szerintük a szigorú törvényeken túl a járőrök személyes, utcai jelenléte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
