Az Európai Unióban a nők egyre későbbi életkorra halasztják az első gyermekük születését, ami átlagosan már majdnem 30 éves kort jelent. Szakértők szerint ez a trend a jövőben sem fog változni – írja a TASR az euronews.com portálra hivatkozva.
A hivatalos adatok szerint az EU-ban a nők átlagosan 29,8 éves korukban válnak anyává; tíz évvel ezelőtt ez az átlag még egy évvel alacsonyabb volt. Az európai országok közül Moldovában a legfiatalabbak az anyák (átlagosan 24,7 év), míg a skála másik végén Olaszország áll, 31,8 éves átlaggal.
Később szülnek, de nem akarnak gyermektelenek maradni
A gyermekvállalás elhalasztása azonban nem jelenti azt, hogy a nők egyáltalán nem akarnak gyereket. Az uniós adatok azt mutatják, hogy azok között az országok között, ahol magasabb az első gyermeküket szülő nők életkora, több olyat is találni, ahol egyébként magas a születésszám (például Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Svédország, Liechtenstein és Norvégia).
„Nincs sok bizonyíték arra, hogy az emberek már nem akarnának gyereket; az ideális családméret valójában nem változott az idők folyamán. Csak az időzítésről van szó” – mondta Ester Lazzari, a Bécsi Egyetem termékenységre szakosodott demográfusa.
Tanulmányok és anyagi biztonság a háttérben
Az európai nők általában a tanulmányok befejezése, a pénzügyi stabilitás megteremtése, valamint a megfelelő partner megtalálásának nehézségei miatt halasztják el az első szülést.
„A szülés elhalasztásának trendje Európa-szerte megfigyelhető. Ezért nagyon nehéz egyetlen olyan tényezőt meghatározni, amely pontosan megmagyarázná ezt a folyamatot” – tette hozzá Lazzari.
A 2023-as adatok szerint Kelet- és Közép-Európában a nők átlagosan 25 éves koruk után válnak anyává, míg Nyugat- és Dél-Európában ez az életkor már a 30 évhez közelít.
Biológiai korlátok és a meddőségi kezelések növekedése
A későbbi gyermekvállalás különböző egészségügyi következményekkel jár, többek között a termékenység csökkenésével. Mire a nők úgy érzik, hogy készen állnak a családalapításra, előfordulhat, hogy természetes úton már nem tudnak annyi gyermeket vállalni, amennyit eredetileg szerettek volna.
„A preferált reprodukciós ablak későbbre tolódott, aminek egyértelműen nem biológiai okai vannak” – mutatott rá Lazzari.
Ezzel a jelenséggel függ össze a meddőségi kezelések számának növekedése is Európában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte minden hatodik ember meddő – ami azt jelenti, hogy egy évnyi rendszeres, védekezés nélküli nemi élet után sem következik be teherbeesés.
A 2021-es adatok szerint csaknem 1400 klinikán több mint 1,1 millió meddőségi kezelési ciklust végeztek el. Ez a folyamat gyakran rendkívül költséges és érzelmileg is megterhelő. Bizonyos országokban ráadásul az egyedülálló nők vagy a homoszexuális párok ki vannak zárva ezekből a kezelésekből.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: Shutterstock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
