Alig ezer fővel sikerült növelni a felsőoktatásban a külföldi állampolgárságú hallgatók létszámát az utóbbi két évben, pedig 2020-ig közel húszezres létszámtöbbletre lenne szükség, ha az ágazat teljesíteni szeretné a kormányzati célkitűzést. Jelenleg 23,5 ezer külföldi tanul nálunk, akiknek zöme az orvosképzésre iratkozott be. A legtöbb diák még mindig Németországból érkezik, de 2013 óta megkétszereződött a hazánkban tanuló kínai és indiai hallgatók száma.
Százhatvannál is több országból érkeztek hallgatók az idei tanévben Magyarországra. Az Oktatási Hivatal (OH) birtokunkba került adatai alapján jelenleg 65 hazai felsőoktatási intézményben tanulnak külföldiek. Lapunk információi szerint az elmúlt időszakban nem sikerült érdemben növelni a külföldiek számát: idén ősszel összesen 23 586 külföldi állampolgárságú hallgatót regisztrált az OH, míg tavaly 22 504, 2013-ban pedig 22 496 főt vettek fel a magyar egyetemek és főiskolák. Ebben a számban ugyan nincsenek benne a vendéghallgatói képzések (amikor a hazánkba érkező, például ösztöndíjas fiatalok amúgy más intézmény hallgatói), de jó lesz rákapcsolni, a tavaly elkészült felsőoktatási stratégiában ugyanis 2020-ra 40 ezres célszámot határozott meg a kormány az ágazat „nemzetköziesítése” jegyében. Tíz éven belül pedig megháromszoroznák a nálunk tanuló külföldiek létszámát.
Közkedveltek a gyógyászati szakok
A fiatalok idevonzása érdekében elsősorban a már ma is népszerű orvosi, valamint a műszaki, az agrár- és a gazdaságtudományi területen erősítené az idegen nyelvű képzéseket a szaktárca. Az adatok szerint a 2015/16-os tanévben általános orvosi szakon tanul a legtöbb külföldi hallgató, összesen 6797-en. Ezen a területen évről évre százas nagyságrendben sikerül növelni az ide érkezők létszámát, a többlet főként a Semmelweis Egyetemen (SE) jelentkezik. Az intézményben amúgy igencsak borsos áron, szemeszterenként 10-15 ezer dolláros tandíj fejében tanulhatnak a külföldiek, a túljelentkezés mégis évről évre hat-hétszeres.
Rengetegen jönnek Magyarországra a négy egyetemen is elérhető fogorvosi képzés miatt (összesen 1291 külföldi tanul most ezen a szakon), kifejezetten közkedveltnek számít továbbá a gyógyszerészeti, illetve a kizárólag a Szent István Egyetemen elérhető állatorvosi képzés is, amit szintén több mint ezer külföldi választott ebben a tanévben, és ahol a külföldiek már a teljes létszám hatvan százalékát teszik ki. Sokan járnak az ELTE anglisztika alapszakjára is (449 fő), de nagyon jó a nemzetközi elismertsége a SE gyógytornászképzésének (382 külföldi), valamint a Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnöki szakának (252). Nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények közül főleg a Közép-Európai Egyetem és a Budapesti Metropolitan Főiskola vonzza a külföldi állampolgárságú diákságot.
Legtöbben Németországból jönnek
Ami a küldő országokat illeti, a legtöbben minden évben Németországból (2931 fő), valamint a szomszédos országok közül Szlovákiából (2161 fő), Romániából (1992 fő) és Szerbiából (1806 fő) érkeznek hazánkba. A világ távolabbi országaiban élők közül főleg az irániak, a norvégok és a nigériaiak számára vagyunk vonzó célország. Az állampolgárság szerinti adatsorból jól látszik, hogy a 2013-as tanévhez képest kevesebben lettek a román, a spanyol és a ciprusi diákok, ezzel szemben megduplázódott két év alatt az itt tanuló indiai és kínai fiatalok száma, harmadával nőtt az osztrákoké, s valamivel többen lettek a britek, japánok, olaszok is. Évről évre jelennek meg a listán újabb, egzotikus országok: a magyar egyetemek idéntől már gaboni, elefántcsontparti, grenadai vagy éppen makaói diákokat is köszönthetnek a hallgatóik soraiban.
A nemzetköziesítési törekvések egyébként mindkét irányban megvannak: az ágazati stratégia szerint jelenleg a magyar felsőoktatásban tanuló összes hallgató (durván 300 ezer fő) 10,41 százaléka vesz részt külföldi részképzésben. A kormány azt szeretné, hogy ez az arány 2023-ra 20 százalékra változzon.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
