A díjmentes készpénzfelvétel bevezetésekor az átlagkeresethez plusz költség nélkül hozzá lehetett jutni. Jelenleg éves szinten több mint 40 ezer forintba kerülhet, ha valaki a mostani átlagbér összegét bankjegykiadóból (ATM) veszi ki. Ez a kiadás a legnagyobb körültekintés mellett is 18 ezer forintra rúg, írja Azénpénzem.hu.
A parlamentben 2013 novemberében fogadták el a „pénzügyi rezsicsökkentés” szabályait. A következő év februárja óta vehetnek fel a banki ügyfelek díjmentesen havi 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben. A bankok kontójára végrehajtott kormányzati „nagylelkűséget” azonban érdemes egy korábbi kúriai döntéssel összefüggésben is látni.
Már nyolc éve annak, hogy a legfelső bírói fórum kimondta: a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie. A munkabérhez jutás költségének kérdését forróvá a kormány által bevezetett kemény adóteher (a tranzakciós illeték) tette. Korábban ugyanis valóban lehetett azt mondani (amit amúgy a Kúria nem fogadott el), hogy mindenki találhatott kedvező díjú folyószámlát.
Érdemes felidézni, hogy a bérek kifizetésére szolgáló munkáltatói pénztárak felszámolásakor arról volt szó: senkinek sem kerülhet plusz költségbe, hogy hozzájusson a béréhez. A közszférában a készpénzes kifizetést 1998-ban szüntették meg. A kötelező bankszámlanyitást akkoriban többnyire valamilyen módon ellentételezték. A közszférában dolgozók általában 2500 forintos költségátalányt kaptak. Sok bank ráadásul kedvezményekkel is csábítgatta az érintetteket. Mindez azonban időközben teljesen eltűnt.
…és akkor jött az „ingyenkápé”
Az ingyenkápé összege bevezetésekor nagyjából éppen az átlagkeresetnek felelt meg. A nettó átlagkereset ugyanis a KSH adatai szerint 2013-ban 151118 forintra rúgott. Ugyanez az összeg azonban 2020-ban már 268,4 ezer forintot tett ki. Az idei első félévben pedig a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 284,8 ezer forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 293,3 ezer forintot ért el.
Az Azénpénzem.hu számításai szerint, ha valaki jelenleg az átlagbért egyszerűen ATM-ből kiveszi, annak havonta átlagosan 3,3 ezer forintot kell kifizetnie. A költsége tehát évente a 40 ezer forintot is meghaladja. Az átlagbérhez jelenleg nyilatkozat mellett is átlagosan közel 2000 forintért lehet bankjegykiadóból hozzájutni. Még ha kínosan ügyel is a banki ügyfél arra, hogy a legkedvezőbb (a banki saját ATM használata) megoldást válassza, akkor is majdnem 1500 forintot, vagyis évi 18 ezret kell kifizetnie.
A költségek között még nem is kalkuláltunk a számla havi díjával, valamint a kártyáért fizetendő összeggel. Pedig esetenként már ezek sem csekélyek, és egyre nőnek. Kifejezetten rossz módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből. Annak ellenére, hogy amúgy ez lenne a legnormálisabb és nemzetgazdasági szempontból is kedvezőbb megoldás.
Több bank alkalmazza azonban a minimum-, illetve fix díjat. Ez az az összeg, amit mindenképpen terhelnek, tekintet nélkül az ügylet nagyságára. Például az OTP az idegen ATM-et igénybe vevőknek 1117 forintot számláz. Ha valaki mindössze 10 ezer forintot venne így fel, a költsége közelítene a 11,2 százalékhoz. Ez az aránya Raiffeisen Bázis 2.0 számláját használóknak még saját bankjegykiadó esetében is 8,5 százalék. Ennél kicsit még magasabb arány jön ki a CIB számlái esetében. Ahogy persze nő az összeg, úgy zsugorodik a költséghányad nagysága.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
