Egynemzetiségű ország Afrikában

Természetesen Fekete-Afrikában csak. Észak-Afrikában arab államok vannak, ezekben minden esetben egyértelműen van domináns nemzetiség – az arab -, aminek oka, hogy itt a közös identiás jóval az európai gyarmatosítás előtt kialakult már, a muszlim hódítás hatásaként.

Fekete-Afrikában viszont nem ez a helyzet. Az európai gyarmatosítás nem nézte az egyes nemzetiségeket, a mai határok pedig szinte mind a gyarmati határok eredménye. Továbbá – szemben az amerikai kontinensen történt európai gyarmatosítással – itt a gyarmatosítók nem törekedtek identitás kialakítására, a területre szimpla nyersanyagforrásként tekintettek, ez alól csak a spanyolok és portugálok jelentettek bizonyos szintig kivételt, de Afrikában nem ők jelentették a fő szerepet.

Így ma a tipikus fekete-afrikai helyzet:

  • nincs az országban domináns nemzetiség,
  • egy sor nemzetiség szét van szakítva több ország között,
  • meg ha van is domináns nemzetiség, az akkor is meg van osztva országok között,
  • az állampolgárság így etnikailag szinte mindig semleges, nem ad identitást, ezek egyelőre új próbálkozások, kisebb-nagyobb – inkább kisebb – sikerrel.

Jó példa a hauszák, a legnagyobb fekete-afrikai nemzetiség: 75 millióan vannak, de megosztva: a volt francia Niger és a volt angol Nigéria között, miközben egyik országban se ők a domináns nemzetiség.

Hírdetés

A másik pl. a ruandai népirtás kapcsán ismert hutuk, akik egyszerre 2 országban is domináns többséget alkotnak, Burundiban és Ruandában. Itt az ok az, hogy ez eleve két állam volt a gyarmatosítás előtt is, s a német, majd belga gyarmatosítók sem törekedtek ennek megváltoztatására.

Hasonló több is van, olyan népek, melyek fele-fele arányban vannak a határ egy-egy oldalán, egyedül a volt gyarmati határok miatt.

Ahol nem így van, azaz tényleg nemzetállamiság van, az kivételes eset. Ennek az okai:

  • Elszigeteltség. Madagaszkár és a Comore-szk., a gyarmatosítás előtt már létezett közös nemzeti identitás. A Comore-szk. esetében sajátos, hogy ma a 4 fő Comore-sziget közül csak 3 része az országnak, ugyanis amikor függetlenségi népszavazás zajlott 1974-ben, az egyik sziget nemmel szavazott, így az francia gyarmat maradt, ill. 2009-től egyenesen Franciaország szerves része, ez az egyetlen francia megye jelenleg, ahol a lakosság többsége néger és muszlim.
  • A gyarmati uralom alatti migráció és keveredés. Ilyen a volt angol Seychelles-szk., ahol a lakosság zöme XIX. századi európai, afrikai, indiai bevándorlók keveréke, korábban a szigetcsoport lakatlan volt. Ilyen a volt portugál São Tomé- és Príncipe-szigetek is, mely szintén lakatlan volt, a portugálok telepítettek be rabszolgákat a kontinensről, ezek lassan átvették a portugál nyelvet, kialakítva új identitást.
  • Szimpla véletlen. A gyarmatosítás kis területet érintett, s azon eleve egy nép volt domináns. Ilyen a volt spanyol Egyenlítői Guinea.

Az ellenpélda a szomálik. 4 országban vannak. Ebből 2 szomáli többségű, a szomálik 80 %-a itt él: Szomália és Szomáliföld. Ezek egymástól éppen a különböző gyarmati örökség miatt váltak szét rövid együttes államiság után.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »