Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön megtorlással fenyegette meg Görögországot, ha Athén folytatja felségvizeinek “kiterjesztését” az Égei-tengeren. A török álláspont szerint ez ugyanis casus bellinek tekinthetú.
“A mi álláspontunk egyértelmű: (…) nem engedjük, hogy a felségvizek akár egy mérfölddel is bővüljenek az Égei-tengeren”
mondta Cavusoglu egy év végi sajtótájékoztatón Ankarában azokra a hírekre reagálva, hogy Athén kiterjesztené felségvizei hatókörét Kréta szigete körül.
Törökország és Görögország is NATO-szövetséges, ám kettejük kapcsolatát sok évtizedes katonai feszültség terheli Ciprus kettészakadása óta. Azt elmúlt években is voltak nehéz viták, többek között a Ciprus környéki gázlelőhelyek kitermelését illetően.
A nemzetközi tengerjog ugyan lehetővé teszi Görögország számára, hogy felségvizeit 12 tengeri mérföldre bővítse, de egy 1995-ös török parlamenti határozat leszögezi, hogy az Égei-tengeren egy ilyen kiterjesztés háborús oknak tekintendő, mivel a török partok egy jelentős részét ezzel megfosztanák a tengerhez való hozzáféréstől. Ez a török határozat továbbra is érvényes, Ankara pedig láthatóan kész betartani.
A görög kormány ugyanakkor úgy véli, hogy a ő “kizárólag a nemzetközi jog és legitim nemzeti érdeke alapján cselekszik”.
A teljes képhez hozzátartázik, hogy mindkét ország esetében belpolitikai indokai is vannak az verbális kardcsörtetésnek. Recep Tayyip Erdogan török államfő pozíciója a válságos időszak miatt meggyengült, a nagyvárosokban már nem pártja az uralkodó politikai erő. Görögország pedig még július előtt szeretné a gyakorlatban is kivitelezni felségvizei kiterjesztését. Miért pont akkorra? Mert júliusban tartanak parlamenti választásokat Görögországban…
Körkép.sk, politico.eu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
