Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta véglegesen jóvá, hogy szeptember 25-én referendumot tartsanak a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságban. A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaznak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein.
Hétfőn Necsirvan Barzáni, az iraki autonóm kurd régió kormányfője kijelentette, hogy még ha az elszakadást pártolók is győznek a népszavazáson,
az még nem jelent azonnali függetlenséget, sem „határok átrajzolását”.
Az Kurdisztáni Autonóm Régió Szaddmám Huszeinnek a 2003-as amerikai invázió következtében történt bukása után jött létre, 2005 óta az iraki alkotmány is garantálja a terület széles körű autonómiáját. A kurd pártok között azonban a kezdetektől konszenzus van abban, hogy ez csak egy kiöztes álomás a teljes függetlenség felé vezető úton.
Iraki Kurdisztán függetlenné válásának a kurdokon kívűl lényegében senki sem örülne a térségben. A népszavazást a leghevesebben Törökország ellenzi. Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn Isztambulban komoly szankciókkal fenyegette meg Kurdisztánt.
Erdogan elmondta: a határon már jelenleg is csak Törökországból Irakba lehet átlépni, az elkövetkező napokban pedig mindkét irányban lezárják a forgalmat. A török elnök annak lehetőségét is felvetette, hogy
Ankara elzárja az Észak-Irakból kiinduló olajvezetéket,
így gátolva meg a nyersanyag exportját. Erbíl naponta több százezer hordó olajat szállít Törökországba. „Meglátjuk, kinek fogják tudni eladni” – fogalmazott Erdogan.
Az államfő egyúttal arra is figyelmeztette az autonóm régiót, hogy a török haderő nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot múlt hétfőn az Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetében.
„Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk”
– jelentette ki, arra emlékeztetve, hogy a török haderő tavaly augusztusban hadműveletet indított Észak-Szíriában, ahol azóta mintegy 2 ezer négyzetkilométert ellenőrzése alá vont. Hozzátette: a tervezett többi intézkedést a török vezetés még a hét során nyilvánosságra hozza.
Binali Yildirim török kormányfő Erdogan előtt nem sokkal az NTV hírtelevízió élő adásában leszögezte: azzal, hogy Erbíl ragaszkodott a népszavazáshoz, „a konfliktus talaját készítette elő”, és ennek az árát ártatlan civilek fizetik majd meg.
Az erbíli vezetés végül ismét „a mi kapunkon fog kopogtatni” – fűzte hozzá Yildirim, arra utava, hogy Ankara és az autonóm iraki Kurdisztán korábban kifejezetten jó viszonyt ápolt egymással.
Törökország mellett maga
Irak, továbbá Irán és Szíria is ellenzi a kurdok függetlenné válását.
Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.
Ennek jegyében Teherán szintén lezárta a kurd régióval közös határát.
„Az iraki kormány kérésére lezártuk szárazföldi határunkat az iraki Kurdisztánnal”
– mondta Bahrám Kászimi külügyi szóvivő.
Az IRNA iráni hírügynökség már vasárnap beszámolt arról, hogy Teherán Bagdad kérésére lezárta légterét a Kurdisztánból érkező repülőgépek előtt. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács szóvivője az intézkedést az iraki kurd vezetőknek az iraki Kurdisztán függetlené válásáról szóló referendum megtartásához való ragaszkodásával indokolta.
Vasárnap este a másnapi kurd népszavazásról beszélt egymással telefonon Haider al-Abádi iraki miniszterelnök és Haszan Róháni iráni elnök, aki ismét támogatásáról biztosította az iraki kormányfőt.
Abádi hivatala hétfőn közlemény útján tudatta: a miniszterelnök utasította az iraki biztonsági szolgálatokat, hogy védjék meg azokat, akiket a népszavazás során „megfenyegetnek vagy kényszerítenek”. Az iraki miniszterelnök ismét világossá tette, hogy alkotmányellenesnek tekinti a kurdisztáni népszavazást.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
