Ferenc pápa május 23-án engedélyezte a dekrétumok közzétételét, majd július 1-jén rendes, nyilvános konzisztóriumot vezetett 15 boldog szentté avatása ügyében. A Szentatya október 20-án emeli az oltár dicsőségére többek között a piemonti származású Boldog Giuseppe Allamanót (1851–1926), a Consolata (vagy Torinói) Misszionáriusok alapítóját, miután elismerték a közbenjárásának tulajdonított csodát.
Giuseppe Allamano – a szívek missziójának szentje – az olaszországi Castelnuovo d’Astiban (ma Castelnuovo Don Bosco) született 1851. január 21-én, és 1926. február 16-án halt meg Torinóban.
Középiskolás korában Bosco Szent János volt a lelkivezetője. A torinói szemináriumban tanult. 1873-ban szentelték pappá. 22 évesen, már papként arról álmodozott, hogy misszióba megy, de egészségügyi okokból erre nem lehetőség. Aktív karitatív tevékenységet folytatott. Kedvelt hitszónok és gyóntató volt.
1880-ban kinevezték a Vigasztaló Szűzanyának (Consolata) szentelt torinói Mária-kegyhely, a Sanctuario della Consolata kegytemplom igazgatójává. Újra felvirágoztatta a szentélyt.
Ott végzett szolgálata idején a missziókról szőtt korábbi álma nagyobb művé változott: 1901-ben megalapította a világi papokból álló Consolata Missziós Intézetet (Istituto Missioni Consolata, latinul Institutum Missionum a Consolata, IMC), amelyet később, 1909-ben klerikus szerzetesi kongregációvá szerveztek át. Első misszionáriusait 1902-ben Kenyába küldte. 1905-ben Mozambikba, 1913-ban Etiópiába, 1922-ben pedig Tanganyikába küldött további misszionáriusokat.
1910-ben, X. Piusz pápa kérésére létrehozta a Consolata kongregáció női ágát, a Consolata Missziós Nővérek Társaságát.
Giuseppe Allamano szerint az evangelizációnak az egész Egyházat fel kell ráznia. 1912-ben más missziós intézetek vezetőinek támogatásával X. Piusz pápának javaslatot terjesztett elő, hogy évente rendezzenek missziós napot – „a hit terjesztésének kötelességéről és módjairól való prédikálás kötelezettségével”. (Később, 1927-ben XI. Piusz pápa megvalósította Giuseppe Allamano ötletét, létrehozva a missziós világnapot.)
Sokan a szemére vetették, hogy nagyobb figyelmet fordít profán tudományok tanítására, mint a keresztelési statisztikák javítására. Allamano meggyőződése szerint azonban
Élete végén fogalmazta meg: „Vigasztal, hogy mindig igyekeztem Isten akaratát teljesíteni.” (Levél a misszionáriusoknak, 1923. október 1.).
II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990. október 7-én.
Az immár elismert csoda is, amely közelgő szentté avatásához vezet, a brazíliai Roraima államban, az Amazonas vidékén történt – missziós területen, ahol a Consolata-misszionáriusok evangelizálnak, megvalósítva Allamano álmát.
„A boldogok, a szentek közbenjárásáról ma keveset beszélnek, pedig korábban erről többet szóltak. Újabban a templomainkban egyre többet beszélnek kicsi jelekről, apró gesztusokról, melyek kifejezték a hálaadást egy megkapott segítségért, és ez nagyon fontos – fogalmazott Marcello Semeraro bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa május 24-én a Vatikáni Rádió magyar adásának adott interjújában. – …van a mostani dekrétumok között egy gyógyulás, Boldog Giuseppe Allamano közbenjárásának az esete egy embernél, akinek egy jaguár megharapta a fejét…” Boldog Giuseppe Allamano közbenjárását kérték a gyógyulásért.
Forrás: consolataafrica.org; diocesi.torino.it; Katolikus Lexikon; nondisolopane.it; szaleziak.hu
Fotó: consolataafrica.org; diocesi.torino.it; nondisolopane.it
Magyar Kurír
(gj)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
