Január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek – adta hírül az MTI december 31-én.
A nemzeti könyvtár közleménye szerint a január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, olyanokéból, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.
Mint írták, Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.
Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.
Robert Capa (1913–1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.
Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó volt. Hozzáférhető tőle például a Szent Benedek-rend 1400. évfordulójára, 1929-ben kiadott A beuroni bencés művészet című kötet vagy A San Gregorio Magno című 1928-as emlékfüzet, amely Serédi Jusztinián bíboros (akkori szóhasználattal: bíbornok) címtemplomát (ahogy akkor hívták, tituláris templomát) mutatja be. Ez utóbbi egyháztörténeti különlegesség Rómában jelent meg, a Vatikáni Nyomda betűivel. Ugyancsak virtuálisan lapozgathatjuk Gerevich Tibornak az első magyar képtáblafestőről, Kolozsvári Tamásról írott művét (1925).
Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.
Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében, Rapaics Raymund (1885–1954) pedig a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen – sorolták a közleményben.
Emlékeztettek arra, hogy a szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejárta után a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
Felidézték, hogy a MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára, amely a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza.
A MEK 2024-ben közel húszmilliós látogatottságot ért el. Az MNMKK OSZK további digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tízmillió látogatót vonzottak.
Forrás: MTI
Fotó: MEK
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
