Az egyházi és társadalmi polarizáció témájában szerveztek beszélgetést Aaron Wessman amerikai katolikus pappal, a tavaly az Új Város kiadó gondozásában magyarul is megjelent Az egyház küldetése a polarizált világban című könyv szerzőjével július 5-én Budapesten. Az alábbiakban a Fokoláre Mozgalom Új Város Online magazinjának honlapján megjelent beszámolóból olvashatnak részletet.
Aaron Wessman atya közel egy hetet töltött Magyarországon a piarista rend meghívására: a nekik tartott lelkigyakorlat is a könyvére, illetve annak központi kérdéseire épült, és örömmel tudtuk meg, hogy a kötetet több plébánián és egy piarista gimnáziumban is feldolgozták.
Wessman atya szeretettel és elismeréssel beszélt Magyarországról. Szerinte annak oka, hogy eddig csak egy ilyen kis ország nyelvén jelent meg a könyve, annak tudható be, hogy a magyarok szeretik maguk számára magasabbra tenni a lécet. Ő úgy érzékeli, nagyobb hatásunk van a világra nekünk, magyaroknak, mint hinnénk…
Az Új Város Központban az egyik első elhangzó kérdés az volt, hogy eddig hány nyelvre fordították le Aaron atya művét, és magunk is meglepődtünk, hogy eddig a magyar fordítás az első és egyetlen…
Wessman atya kifejezte, mennyire hálás az eseményen jelen lévő fordítónak, Kapás Orsolyának, aki hosszú ideig dolgozott a könyvével, és aki a fordításon keresztül olyan elméleti kérdésekre is rávilágított, mint egyes terminusok, teológiai kifejezések jobb és mélyebb megértése.
A könyvben felbukkanó kíváncsiság szó kapcsán például felpezsdült a társaság: vajon a kíváncsiság negatív vagy pozitív kifejezés, és mennyiben egyezik a kíváncsiskodással? A kíváncsiság persze önmagában még nem lehet pejoratív: a kérdések feltevése és az érdeklődés nem mindegy, milyen szándékkal, milyen célból történik – sommázta a szerző.
Miért fordult Aaron Wessman atya figyelme a polarizáció jelensége felé? A Glenmary Home Missioners rend az 1920-as években indult, amikor William Howard Bishop atyát vidékre helyezték, és beleszeretett a rurális Amerikába. Megtapasztalta viszont, hogy ezeken a területeken a katolikus egyház jelenléte igen csekély az északkeleti (New York) és délnyugati (Kalifornia, mexikói határ) régiókhoz képest: a hagyományosan protestáns USA mintegy ezer megyéjében nincs jelen az egyház – ez a terület az ország területének nagyjából egyharmada.
Ugyanakkor maga a katolikus egyház sem nagyon foglalkozik a vidékkel, ahol a lakosság közel 40 százaléka nem tartozik semmilyen felekezethez vagy vallási közösséghez. Az itt élő keresztények viszont túlnyomó többségében az evangelikál felekezethez tartoznak, amely egy neoprotestáns, a Bibliát szó szerint értelmező, a szentségek intézményét nem ismerő és a liturgiát mellőző, ám a saját hitüket és vallásos meggyőződésüket rendkívül buzgón terjesztő és kifejező vallási közösség. Közöttük sokan egyenesen katolikusellenesek. Az ilyen vidékeken élők soha életükben nem találkoztak még katolikusokkal, katolikus pappal.
Bishop atya missziós területként fogta föl a vidéket, és 1938-ban megalapította rendjét, amely ma főleg az Appalache-hegység és az USA délkeleti tájain folytat missziót: a papok letelepednek valahol, ahol összebarátkoznak a helyiekkel, barátkoznak a helyben már működő más felekezetek tagjaival, és a szeretetkapcsolat, az evangélium megélése által kezdik megismertetni velük a katolikus tanítást. Kicsinyke közösség alakul körülöttük, amely kezdetben „önfenntartó”, majd amikor már templom is épül, és stabillá válik a plébánia, a missziós atyák átadják a fenntartását a legközelebbi egyházmegyének, a missziós papok pedig továbbköltöznek egy következő állomáshelyre.
E missziós munka során tapasztalta először Aaron Wessman atya a mérgező polarizáció légkörét, mivel ez a „terepmunka” számos kiélezett eszmei törésvonal mentén húzódik. Ezért fordult a kérdés tudományos tanulmányozása felé is.
Manapság az amerikai társadalom rendkívül megosztott. Volt-e korábban példa rá, hogy az amerikai elnök nyíltan kritizálja, sőt támadja a pápát? – tette föl a kérdést az egyik résztvevő.
Wessman atya nem tudott konkrét korábbi esetet mondani, de azt hangsúlyozta, hogy korábban a progresszív baloldali politikusok rendszeresen odamondogattak a katolikus egyháznak, amiért az aktívan és hangosan fölemelte a hangját olyan kérdések mint az abortusz vagy az azonos neműek házassága kapcsán – mondván, hogy az egyház maradjon csak meg a saját belügyei és a lelkiélet mellett. Ehhez képest Donald Trump kritikáját Leó pápa felé inkább a figyelemfelkeltés motiválja: míg Ferenc pápát a progresszív baloldal „szövetségesének”, képviselőjének tekintették Amerikában, addig az amerikai származású Leó pápa a mai napig egy rejtély a jobboldali konzervatívok számára.
A beszélgetésről szóló teljes beszámoló IDE KATTINTVA olvasható.
Szöveg: Antal M. Gergely
Forrás és fotó: Új Város Online
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
