Egyesülve a sokféleségben – ötvenkilencedik alkalommal rendezik meg Zselízen az Országos Népművészeti Fesztivált

Egyesülve a sokféleségben – ötvenkilencedik alkalommal rendezik meg Zselízen az Országos Népművészeti Fesztivált

Egyesülve a sokféleségben – ötvenkilencedik alkalommal rendezik meg Zselízen az Országos Népművészeti Fesztivált Nagy Roland2025. 08. 19., k – 14:19 Zselíz |

Az idei rendezvénysorozaton nemzetközi konferenciát is tartanak a zselízi városházán „A népművészet helye a XXI. században” címmel.

A néptánc és a népművészet nagyszabású és immár nemzetközi rangú rendezvényét idén augusztus 20-a és 24-e között tartják meg több helyszínen. A fesztivál fő műsora természetesen idén is a kastélyparkban zajlik majd. Augusztus huszadikán a naszvadi termálfürdőben lépnek fel külföldi együttesek, este hét órától.

A népművészeti fesztivált hivatalosan augusztus 22-én, pénteken, este fél hétkor nyitják meg a nagyszínpadon, rögtön utána „Egyesülve a sokféleségben” címmel a külföldi vendégcsoportok műsora következik. Idén Észtországból, Tallinból érkezik a LEESIKAD néptáncegyüttes, Olaszországot a TOMA-TOMA néptáncegyüttes képviseli, a LAGYNA néptáncegyüttes Görögországból jött el a fesztiválra, a magyarországi Tabán táncegyüttesnek pedig szintén tapsolhat a közönség.

A külföldi vendégegyüttesek viszont Párkányban is fellépnek, a korzón, mégpedig augusztus 21-én, csütörtökön este hatkor. Az Országos Népművészeti Fesztivál idei exkluzív produkciójának a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépése ígérkezik, ők szombaton este nyolc órakor mutatják be a Viharsarok című előadást. 

Kapcsolódó cikkünk Zselíz |

Június 14–16. között rendezték idén a Országos Népművészeti Fesztivált Zselízen. Az idő ezúttal kegyes volt a résztvevőkkel. A sokszínű forgatagban több hazai és külföldi együttes is megfordult.

Varázslatos hangulat lengte be ebben a három napban a fákkal körbeölelt városi parkot, ahol különféle nemzetek folklórcsoportjai mutatták be népi táncukat az Esterházy-kastéllyal szembeni nagyszínpadon, és a mellette lévő kisebb színpadon.

A fesztivál hivatalos megnyitójában Juhász András, Zselíz polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a folklórfesztivál nem csupán egy rendezvény, hanem egy lehetőség arra, hogy megsmerjük és megértsük egymás kultúráját, hagyományait, majd átnyújtotta a város kulcsát a fesztivál szervezőinek. Hrubík Béla, a Csemadok Országos Tanácsának egykori elnöke vette át a szót, aki az idén 75 éves Csemadok emblémájában kigyulladt láng fontosságáról beszélt, mely akkor ha képletesen, de a valóban bevilágította a jogfosztottság, a kitelepítések és az értelmiség nélkül maradt felvidéki magyarok otthonait.

A kastély körüli parkban péntek délutántól tarka kézműves standok és többféle ízletes étel várta a vendégeket, a gazdag műsorból pedig bőven kijutott egészen vasárnapig. A paletta sokszínű volt, idén Szlovákia mellett Magyarországról, Lengyelországból, Észtországból, Szicíliából és még Mexikóból is érkeztek folklórcsoportok. Idén 967 táncos képviselte nemzetét Zselízet, melyből csak a gyerekek és ifjúsági csoportok közel 300-an voltak.

A külföldi szereplők már szerdán megérkeztek, akiket először a Garam mente falvaiba vitték fellépni a szervezők. 

„Itt bemutatkozhattak a környékbeli falvak lakosai előtt, ami amolyan közönségcsalogató is volt”

 – mondta el Juhász Eszter, a rendezvény főszervezője. Kisgyarmat mellett Nagysallóra, Fegyvernekre és Garamszentgyőrgyre is ellátogattak. A péntek esti Egyesülve a sokféleségben című műsorban egyszerre léptek fel. 

Hírdetés

„A közös táncban elmosódnak az egymás közti határok, rendszerek, mindenkinek szólt a zenéje, nagyon jól érezték magukat”

 – tette hozzá a főszervező.

A rendezvényen a már 30 éve fennállló Kincső Néptáncegyüttes táncosai segédkeztek, valamint az ő szüleik és rokonaik, közel 220 fő. A fesztivál nem titkolt célja, hogy összekösse a generációkat egymással. A nagyszínpadon kívül a város által felújított és idén májusban átadott kisszínpadon is zajlottak programok, pódiumbeszélgetések voltak és a Kincstár, interaktív élőtér keretén belül a résztvevő együttesek zenekarai szórakoztatták a jelenlévőket megtanítva nekik a saját nemzeti táncukat. A pénteki beszélgetésen Récsei Noémi kérdezte a Komárom mellől érkezett Horváth Dávid szociológus, digitális generáció szakértőt, vasárnap pedig Bodor Éva operaénekessel, Dulai Henrietta óceánkutatóval és Szabó Viktor színművésszel beszélgetett mesterségük érdekességeiről.

Zselíz város önkormányzata és a Tiszta Forrás Alap nélkül Zselízen nincs fesztivál. Az Országos Népművészeti Fesztivál Magyarországról érkezett fellépőit a MOL-Új Európa Alapítvány, Határtalan nyár 2024 támogatta, valamint a budapesti Nemzeti Kulturális Alapprogram. Eddig minden évben a Kultminor, Kisebbségi Kulturális Alap volt a legnagyobb támogatójuk, ám idén a fesztivál utolsó napjáig sem derült még ki, hogy milyen összeggel támogatják őket. Ez nagyban megnehezítette a szervezést, olyannyira, hogy a külföldi fellépőket például a helyi alapiskolában, az osztálytermekben és a tornateremben szállásolták el, matracokon aludtak, az öt napos teljes ellátásukat pedig egyelőre csupán ígéretekkel fedezték. E cikkünk megírásakor még mindig nem tudni pontosan, hogy hogy döntött a bizottság.

A felvidéki magyarság legfontosabb szakmai rendezvényén a legtöbb programot élőben is követhették a nézők a fesztivál közösségi oldalán. A több kameraállás lehetővé tette, hogy közeli felvételeket is lássunk a táncosokról és a zenészekről. Ez azonban nem helyettesíthette azt az érzést, amikor valaki a közönség soraiban ül. Mélyen megérintő élmények is akadtak bőven, kezdve az egyes csoportok lélekemelő táncainál, a nagy létszámú közös fellépéseken át, a magyarországról érkezettek és a már ismerős felvidékiek műsorain keresztül, Márai Sándor szavait felidézve, a nézzőkkel való közös táncolásig és népdaléneklésig. Ugyan többször kellett improvizálniuk a feszített tempójú öt nap során, mégis nagy sikernek könyvelik el, a közönség pedig teljes mértékben partnerük volt. 

„Jámbor Mónika, kiemelt aranysávos népdalénekes például a szombat estére meghirdetett népdal karaoke helyett, a közönséget énekeltette meg. A színparól láttam, hogy egy idős néni sír, annyira meghatódott. A csitári hegyek alatt népdal éneklése közben mindannyian egyek voltunk a magunk sokféleségben”

 – tette hozzá végül Juhász Eszter.

Konferencia, fotókiállítás, mesekoncert, táncoktatás

A fesztivál nagyszínpadi előadásai mellett természetesen idén is színes, változatos programnak örülhet a közönség. Többek közt lesz fotókiállítás, táncoktatás, játszóház, mesekoncert, hangszersimogató és palóc piactér, ízutazás a Csemadok lévai és érsekújvári területi választmányának közreműködésével.

Aki pedig tudományos ismeretekkel is gazdagodna, az okvetlenül vegyen részt a szombaton délelőtt 10 órától 14 óráig tartó nemzetközi konferencián, a városháza dísztermében, ahol a népművészet huszonegyedik századi helyéről és jogosultságáról zajlik majd szakmai eszmecsere.

Pénteken este nyolc órától a parkban, a nagyszínpadon a Csallóközi Táncegyüttes jubileumi gálaműsorát tekinthetjük meg, a fesztivál záró gálaműsora pedig szintén a nagyszínpadon lesz, vasárnap délután öt órától. 

A fesztivál krédója 

Juhász Eszter, az ONF főszervezője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 2018-as év mérföldkövet jelentett a rendezvény életében, hiszen felkerült a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folkart) világfesztiválok listájára. Az 1970-ben alakult, 93 nemzeti tagországot számláló világszervezet több mint 264 világfesztiváljával egyedülálló szerepet tölt be a tagországok hagyományos kultúrájának megismertetésében és népszerűsítésében.

Ami pedig a zselízi országos rendezvény létjogosultságát illeti, Juhász Eszter a huszadik század legendás néprajztudósát, Györffy György történész édesapját, Györffy Istvánt  idézte. Az etnológus már 1939-ben így fogalmazta meg a tradicionális magyar kultúra helyét Európa műveltségében:

„a néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni…Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.” 

Ez a megállapítás ma is helytálló, pontos és szakszerű, ez a krédónk, ehhez tartjuk magunkat – mondta a főszervező. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »