Felsőlégúti betegségek ellen, immunerősítésre és szív-érrendszeri problémák, különösen érszűkület kezelésére használták a régiek. Mutatjuk, mi mindenre jó a torma!
A világ szinte minden részén elterjedt, csípős ételízesítő, melyből szószokat, savanyúságokat, köreteket készítenek. Fogyaszthatjuk magában, reszelve, ecettel, tejszínnel vagy tejföllel ízesítve, de más zöldségekkel és gyümölcsökkel (pl. céklával, almával, áfonyával) is kombinálható.
A torma kalóriatartalma alacsony (100 g torma 48 kalóriát tartalmaz), de rostokban gazdag, és nagyobb mennyiségben találhatunk benne C-vitamint, káliumot, magnéziumot, kalciumot, cinket, és mangánt, de a szervezetünkre jótékonyan ható enzimeket és aromás olajokat is. Ezeknek, többek között a szinigrinnek, antioxidáns hatásai is vannak, sőt stimulálják az immunrendszer működését és a fehérvérsejtek termelődését is. A tormában található vegyületek lassítják a daganatos sejtek terjedését (így kisebb az áttétek képződésének esélye) is.
A tormában lévő mikrotápanyagok segítenek megfelelő szinten tartani a vérnyomást, így megelőzni olyan betegségeket, mint az agyvérzés, a szívroham és az érszűkület.
Annak is ajánlott lehet a torma rendszeres fogyasztása, aki az emésztését szeretné javítani. A zöldségben található fitokemikáliák serkentik az emésztéssel összefüggő mirigyek működését, de a bélperisztaltikára is jótékonyan hatnak. Ez, illetve a torma rosttartalma segít megelőzni a székrekedést és a krónikus hasmenést egyaránt, és biztosítja, hogy rendszeresen legyen székletünk (és ezt könnyen ki is tudjuk üríteni). Emellett a tormának vizelethajtó hatásai is vannak.
Az őszi, téli és kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbben valamilyen felső légúti fertőzéssel küszködnek, különösen ajánlott lehet a torma fogyasztása. Nemcsak azért, mert irritálja a nyálkahártyát, vagyis fokozott váladéktermelődésre készteti azt, így a letapadt váladéktól is könnyebb megszabadulni, van azért is, mert jótékonyan hat az immunrendszerre.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
