A koronavírus kezelésére jelenleg használt szerek különböző hatásmechanizmussal, a betegség különböző fázisaiban alkalmazhatók sikerrel, habár van köztük olyan is, melynek megítélése szakmai körökben sem egységes. Abban azonban igen, hogy a gépi lélegeztetésnek a végső megoldásnak kell lennie.
E gyógyszer egyike azoknak a szereknek, amelyeket más betegségek gyógyításában már hosszú ideje használnak, most azonban a koronavírus-betegség ellenében is bevetettek. A remdesivir, amely egy antivirális szer, eredetileg a hepatitis-C és az RSV kezelésének eszköze, melyet kísérleti jelleggel az ebola, valamint két másik típusú koronavírus, a SARS és a MERS kezelésében is kipróbáltak. Ezeknél a koronavírusoknál nem vált be, de
a WHO még a SARS-CoV-2-fertőzésre sem ajánlja. Ennek ellenére bevett terápiás módszer ma.
A remdesivir működéséhez a koronavírus fertőzési mechanizmusát is érdemes megismerni.
A tüskefehérje segítségével a SARS-CoV-2 megnyitja maga előtt az emberi sejtet, hogy aztán abba bejusson és ott RNS-ének egy szálát elengedje.
Ez az RNS-szál tartalmazza a parancsot a vírus gyártására. A sejt riboszómái elolvassák ezt a parancsot, és virális fehérjék gyártásába kezdenek. Ezek a fehérjék innentől virális RNS-t, illetve a vírus darabkáit kezdik gyártani, amelyek később összeállnak. A remdesivir virális RNS-nek képes magát álcázni, megakadályozva a virális fehérjék gyártást, és ezzel a vírus szaporodását a sejtben.
A szteroidok csoportjába tartozó szer képes csökkenteni a testben fellépő gyulladást azáltal, hogy a test termelte gyulladáscsökkentő hormonokat utánozza.
Hatásmechanizmusának lényege, hogy a koronavírus kiváltotta túlzott immunválaszt kissé enyhíti. Ez a túlzottan erőteljes immunreakció vezethet ugyanis ahhoz, hogy a test már saját sejtjeit támadja meg, létrejön az úgynevezett citokinvihar, amely halálos végkimenetelű lehet a páciensre nézve.
Az immunrendszert csitító kezelést ugyanakkor csak azoknak a betegeknek adják, akik már kórházban, nagyon rossz állapotban, lélegeztetőgépen vannak.
Az enyhébb tünetek esetében nem javallott használata, mivel nem lenne szerencsés az immunrendszer működését korlátozni. Kutatók szerint a lélegeztetőgépen levők halálozásának harmadával csökkenthető a dexametazonnak köszönhetően. A szer olcsó, tíz napos terápia szükséges belőle.
A remdesivirhez hasonlóan ez is egy antivirális szer, melyet eredetileg Japánban használnak az influenza tüneteinek enyhítésére.
A favipavir szelektíven gátolja az RNS-polimerázt, amely a vírus szaporodását teszi nehezebbé.
Jelentősége a remdesivirhez hasonlóan a betegség korai szakaszától alkalmazandó antivirális szerként abban van, hogy jelentősen képes lerövidíteni a fertőzés lefolyását, emellett pedig képes a beteg által kibocsátott vírusmennyiséget is csökkenteni. Ezáltal a páciens kevésbé lesz fertőző, vagyis közvetetten is csökkenthető vele a betegség továbbadása.
Az antitesteket immunrendszerünk termeli: épp olyan méretűre és alakúra készíti el azokat, hogy egy betolakodóhoz, ez esetben a SARS-CoV-2 vírushoz tudjanak kapcsolódni.
Képesek megakadályozni ezeket a fertőzés kialakításában, illetve akár arra is átprogramozhatják őket, hogy megsemmisítsék önmagukat. Ehhez koronavírusból felépült betegtől származó B-sejtes antitestet használ a Regeneron készítménye, mellyel Donald Trump leköszönő amerikai elnököt is kezelték. Az antitestből laborkörülmények között készített másolatokat tartalmaz a koktél. Jelenleg kórházi körülmények közt használható a szer, melyből a Regeneron készítménye még nem rendelkezik engedéllyel, az Eli Lilly koktélja viszont már elindult ezen az úton.
A felgyógyultak vérplazmáját is felhasználják a gyógyításban:
a módszer lényege, hogy a betegségen már átesett emberektől levett vérplazmát azért juttatják a betegek vérkeringésébe,
hogy a vírust semlegesíteni képes antitestek ilyen módon megjelenjenek abban és támogatni tudják a vírus elleni küzdelmet. A módszert sokféle vírusfertőzés kezelésére használják hosszú évtizedek óta. A kezelés javulást okozhat, azonban a vérkészítmények esetében általánosságban ismert rizikófaktorok, mint például másféle patogén bevitele a testbe a készítmény által. A tapasztalatok szerint jobb a betegség korai szakaszában alkalmazni a terápiát.
A legelőrehaladottabb állapotú betegeknél nem elkerülhető a gépi lélegeztetés, amely azonban a betegek egy jelentős részénél nem tud már segítséget jelenteni.
Egy brit, koronavírus-terápiákat listázó és értékelő kutatás szerint a lélegeztetőgépekről a páciensek hatvan százaléka lekerül, a maradék negyven azonban belehalhat a betegségbe. Amennyiben dexametazont is adnak a lélegeztetőgépre kerülteknek, a 40 százalék 28-ra csökkenhet.
Alternatívaként a még nem olyan súlyos állapotú betegeknél tavasz óta alkalmazzák a hasra fektetést: ezzel több levegő tud könnyebben a tüdőbe jutni, ami segíti a légzést.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
