Négy nyelven – szászul, románul, németül és magyarul – is feltüntetik a település történelmi megnevezéseit Beszterce óvárosában, kompromisszumos megoldásként az egyetlen RMDSZ-es tanácsos által kezdeményezett többnyelvűsítésre.
Egyedi megoldást találtak ki a többnyelvűsítésre Besztercén, ahol RMDSZ-es kezdeményezésre négy nyelven – szászul, románul, németül és magyarul – is kiírják a város történelmi neveit. Igaz, nem a település bejárataihoz, ahogy Antal Attila, a szövetség egyetlen helyi tanácsosa eredetileg kezdeményezte, hanem a középkori városkapuk helyére, az óváros bejárataihoz felállított táblákra.
Ezt a megoldást is csak hosszas politikai lobbi eredményeként sikerült elérni az alig több mint 5 százalékos magyarsággal rendelkező észak-erdélyi városban – mesélte a Krónikának Antal Attila. Az RMDSZ egyetlen besztercei tanácsosa elmondta, hogy
a szövetség már évek óta szeretné, ha a város bejáratainál több nyelven, köztük magyarul is fel lenne tüntetve a település neve.
Mivel a „nagy egyesülés” centenáriumán nem akartak előállni a tervvel, végül idén januárban nyújtotta be az erre vonatkozó határozattervezetet, melyet történelemtanárként a város múltjára vonatkozó, illetve turisztikai szempontokkal indokolt.
{K2}
A határozattervezet végül áprilisban került a tanácsosok asztalára, és az illetékes szakbizottság nagy többséggel jóvá is hagyta, hogy a település Kolozsvár és Moldva felőli bejárataihoz kikerüljön a város szász, román, német és magyar nevét – Nösa (Beszterce eredeti szász neve), Bistrița, Bistritz, Beszterce – tartalmazó helységnévtábla.
Ekkor történt azonban Klaus Johannis államfő magyarellenes, „peszedézős” nyilatkozata, melynek nyomán a tanácsban nagy cirkusz keletkezett a tervezet miatt,
és a testületben többségben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) kihátrált mögüle. „Látszott, hogy bukni fog, ezért az utolsó pillanatban úgy döntöttem, visszavonom és még dolgozom rajta” – mesélte lapunknak Antal Attila.
Elmondta, újabb hosszas politikai lobbi árán sikerült elérni, hogy szász, német és magyar nevet is tartalmazó táblák mégis kikerüljenek, igaz, nem helységnévtáblák, hanem turisztikai tájékoztató táblák formájában.
Kompromisszumos megoldásként ugyanis az a döntés született, hogy a Nösa, Bistrița, Bistritz, Beszterce feliratú táblákat az egykori középkori városkapuk helyén állítják fel, mintegy jelezve az óváros határát.
Az új határozattervezetet kedden egyetlen tartózkodással fogadta el a helyi tanács, mondta Antal Attila.
„Végül az óvárost fogják közre, ha már nem sikerült a teljes városra kiterjeszteni” – fogalmazott a tanácsos. Mint magyarázta, a főtéri szász evangélikus templomtól induló három fő útvonal mentén az egyik tábla a Magyar kapu helyén, a régi Magyar utcán (ma Nicolae Titulescu) áll majd, melyben egyébként a Magyar Ház is található. A másik a Kórház kapu helyén, a Gheorghe Șincai utca végében lesz, a református templommal átellenben. A harmadik a Fa kapu helyére kerül, a régi szász temető és a zsinagóga szomszédságában lesz felállítva.
{K3}
Ezek a turisztikai tájékoztató táblákhoz hasonlóan barna színűek lesznek, hátukon a város régi címere áll majd, magyarázta a történelemtanár.
„Abban reménykedem, hogy addig kiteszik, amíg lejár a mandátumom” – mondta a szeptemberi önkormányzati választásokra utalva a tanácsos.
Aki egyébként az RMDSZ besztercei polgármesterjelöltje lesz, de a jövőben már nem vállal újabb tanácsosi mandátumot, inkább a háttérben dolgozna a közösségért.
Antal Attila arról is beszámolt, a keddi tanácsülésen sikerült elérni, hogy a turisztikai információs központban lévő tájékoztató anyagok – kisfilmek, hanganyagok stb. – magyar nyelven is elérhetők legyenek a Besztercére szép számban érkező magyar turisták számára. A központban ugyanis nincs magyarul is beszélő munkatárs, az idegenvezetést többnyire a történelemtanár és az RMDSZ egyik munkatársa vállalja, önkéntes alapon.
Az észak-erdélyi szászok egykori központjának számító Besztercén alig több mint 5 százalékos a magyarság számaránya, de a német nemzetiségűek száma is elenyésző.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
