Nyitókép: Veronika Samu
Az, ami egy szlovákiai embernek mindennapi, az egy vietnami számára sokszor elfogadhatatlan. A papírzsebkendőbe történő orrfújás, illetve a több napra való főzés a vietnamiak számára elképzelhetetlen dolog.
(…)
Miért döntöttek úgy, hogy elhagyják Szlovákiát?
Nem szerepelt a terveink között, de a férjem kapott egy állásajánlatot, így azt mondtuk, hogy kipróbáljuk. Mivel még nincs gyermekünk, ezért összepakoltunk és elhagytuk az országot.
Egy tengerparti városban, Da Nangban élünk, ami nagyon gyorsan növekszik, és állandóan valamilyen új dolgokat nyitnak meg. Van itt egy hatalmas strand, a tenger pedig nagyon meleg.
(…)
Mi lepte meg Önöket Vietnamban?
Majdnem minden. Ha azt mondják Vietnam, akkor az emberek többsége valamilyen dzsungelt képzel el, vagy egy olyan helyet, ahol nincs semmi. Pedig van itt látnivaló, és számos kalandot is át lehet élni. Vannak itt templomok, pagodák, hatalmas szobrok, múzeumok, tenger, és természetesen meg lehet ismerkedni az idegen kultúrával.
Először a közlekedés sokkolt minket, mert rendkívül kaotikus. Hallaniuk kellene, hogy mennyit szitkozódunk vezetés közben. Eleinte úgy tűnt, hogy mindenki úgy vezet, ahogyan akar (néha ez is előfordul), de lassacskán hozzászoktunk. Autóval és motorral közlekedünk, de motorral sokkal könnyebb.
A másik bizarr dolog számomra az volt, hogy az anyasági szabadság Vietnamban csupán három hónapig tart. Ezután a nők visszatérnek a munkahelyükre, a gyerekekre pedig a nagyszülők vigyáznak. Vietnamban nagyon sokat dolgoznak: reggel 05.00 órától este 22.00 óráig, mindemellett a szombati nap klasszikus munkanap, a boltokban pedig vasárnap is.
Ezenkívül olyan dolgok leptek meg minket, mint például az orrtúrás, az állandó köpködés és a nyomakodás.
Van valami olyasmi, amit képtelenek megszokni?
A vietnamiak csak úgy elhajítják a szemetet a földre. Miután ettek, ittak, a szemetet kidobják az utcára. Éjjel ugyan takarítanak, sepernek, tisztítják az utcákat, de nekünk ez egyáltalán nem tetszik.
(…)
Fel kellett adniuk, vagy meg kellett változatniuk valami olyat, ami Szlovákiában mindennapos dolog, ám a vietnamiak bizarrnak vélik?
Egyszer a férjem kifújta az orrát a papírzsebkendőbe, majd a zsebkendőt visszatette a zsebébe, mire a vietnami azt kérdezte, hogy miért van még szüksége arra a papírzsebkendőre, illetve mit akar még vele csinálni. Ezen nagyon meglepődtünk, és hirtelen nem is tudtuk, hogyan reagáljunk. Vietnamban az a normális, ha az ember kézzel, a földre fújja ki az orrát.
Számukra a mi étkezésünk rendkívül bizarr. Nem értik, hogy miként tudunk több napra főzni. A vietnamiak csak és kizárólag frissen készített ételeket esznek nem pedig hűtőben tároltakat. Vannak olyan vietnamiak, akiknek nincs is hűtőjük. (…)
Mit hoznának át Vietnamból Szlovákiába?
Az élethez való hozzáállást. A helyiek nagyon optimisták és folyton nevetnek. Azok az egyszerű emberek, akik messze laknak a városoktól, semmiből sem csinálnak gondot, holott sokat és keményen dolgoznak. Este mindig találnak időt arra, hogy megigyanak egy korsó sört – amit Vietnamban jéggel isznak – a barátaikkal.
A vietnami fiatalok nem félnek a gyerekvállalástól. Kevés olyan gyereket látni, aki a mobiltelefonján pötyögne, vagy otthon, a számítógép előtt ülne. A gyerekek többsége nagyobb csoportokban kint focizik, táncol vagy biciklizik.
(…)
Aktuality.sk, Slováci vo Vietname: Ľudia pracujú aj 17 hodín denne, odpadky hádžu na zem
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
