Egy város azt üzente elég volt: ne telepítsen több migránst Fótra a kormány!

Már hosszú hónapok óta tematizálja az Orbán-kormány a közbeszédet azzal, hogy a kvótareferendum kapcsán üzenhetünk Brüsszelnek. Azonban az a magyar település, ahol a migránsok jelenléte miatt a lakosság szokásai, mindennapjai gyökeres változásokon mentek keresztül, szintén üzenni akar – méghozzá Budapestnek. Fót népszavazásra készül.

A két kérdést a helyi választási bizottság már hitelesítette, így feltehetőleg hamarosan megkezdődhet az aláírások gyűjtése. A Pest megyei településen nagyságrendileg 1500 támogató szignóra van szükség ahhoz, hogy kötelező legyen kiírni a referendumot, s mivel a fóti lakosság döntő többsége egyetért annak tartalmával, nem kell attól félni, hogy a szükséges aláírások ne gyűlnének össze.

A fóti Károlyi István Gyermekközpont nem az idegenrendészet alá tartozik, viszont 2011-ben úgy alakították át az intézményt, hogy fogadni tudja a kísérő nélkül érkező a fiatalkorú bevándorlókat. S míg a kezdetekben csupán néhány tucat fiatalról volt szó, addig tavaly már kétezren is megfordultak a központban, de mivel ez nem egy befogadótábor, így az ott élők kényük-kedvük szerint sétafikálhatnak a városban.

Nyomasztó érzés

A fóti népszavazásnak több aspektusa is van, erről beszélt az Alfahírnek Szilágyi Attila, az ellenzéki párt helyi szervezetének alelnöke. Mint mondta, létezik egy humánum felőli megközelítés, mert bárhogyan is nevezzük ezt a migrációs folyamatot, a bevándorlók között sok a valódi menekült is, de édesapaként ugyanilyen fontos szempont számára a biztonságérzet is. Ha egy fiatalemberről – papírok híján – nem lehet megmondani, hogy valójában ki ő, hány éves, mit rejt a múltja és mik a szándékai, akkor bár feltételezhetünk róla jót és rosszat is, de mindenképpen az óvatosság legyen az elsődleges kritérium, emelte ki.

Szilágyi Attila szerint az volt a döntő momentum, amikor kiderült, a németországi baltás támadó szintén Fóton volt regisztrálva, s

„amikor tudatosodik az emberben, hogy ez az elkövető a családtagjaink mellett bármikor elsétálhatott, az nyomasztó érzés”

– fogalmazott.

Üzenjünk Budapestnek!

A polgárőrség este az utolsó szerelvényig ott van a fóti vasútállomáson, mert a migránsok előszeretettel követik a fiatal lányokat – ezt már Merkwart Krisztián mesélte lapunknak. A jobbikos politikus felidézte: már kezd megszokott dologgá válni, és az itt élők kénytelenek alkalmazkodni. Ha van mód, a családok igyekeznek kocsival szállítani a lányokat, ne kelljen gyalogolniuk.

„A biztonságérzet hihetetlen mértékben romlott, és a városvezetés sem tud mit tenni ezzel”

– tette hozzá.

S mindezt egy fideszes vezetésű városban kell megélnie a lakosságnak.

„Annak érdekében nyújtottam be a kérdéseket, hogy egy migráns se legyen Fót közigazgatási területén elszállásolva, hogy a helyiek biztonságérzete javuljon, és újra olyan szabad életet élhessenek, mint korábban”

– szögezte le Merkwart Krisztián.

Az önkormányzati képviselő szerint amennyiben érvénes és eredményes lesz a referendum, akkor a fótiak kezében lesz egy olyan erős kinyilatkoztatás (miszerint a városban nincs szükség migránsokra), amivel képviseltetni tudják érdekeiket, mind a kormánnyal, mind pedig az Európai Unióval szemben.

Furcsa ez a fóti helyzet – az az érzésünk, hogy a város számára ugyanazt jelenti a budapesti politika, mint amilyen kockázatokat rejt hazánk szempontjából a brüsszeli hozzáállás.

„Az Orbán-kormány úgy tesz, mintha Fót nem az ő kompetenciája lenne, pedig ez nem igaz”

– válaszolta Merkwart Krisztián lapunk fenti okfejtésére. Elmondta, hogy korábban Rétvári Bence államtitkár is elismerte, tisztában vannak a fóti viszonyokkal, az embercsempészek megjelenésével is, és nagyon sajnálják azt. Azonban az éjszaka leple alatt mégis szállítják a Gyermekközpontba a migránsokat.

„A kormány jelölte ki ezt a területet, pedig olyan helyet is találhattak volna, ahol a migránsokat és a helyi lakosokat lehetséges volna elválasztani”

– osztotta meg aggályait a politikus.

Az október 2-ai kvótareferendummal szemben a fóti alulról szerveződő kezdeményezés, és amíg a kormányzatnak a népszavazásnál sokkal praktikusabb eszköze is van (Alaptörvény-módosítás), addig

„mi csak egy referendummal tudnánk bebizonyítani a kormánynak, hogy nem akarunk itt migránsokat, helyezzék őket máshova”

– foglalta össze Merkwart Krisztián.

Ki hallgatja meg a fótiakat?

Mivel a gyerekközpont egy állami intézmény, ezért a népszavazás egy üzenet a kormánynak is, hangsúlyozta Varga Zoltán Péter, a jobboldali ellenzéki párt választókerületi elnöke, majd hozzátette: a Fótiak nem akarnak migránsokkal együtt élni.

Párhuzamba állította a fótiak szándékát és a kvótareferendumot:

„amennyiben az a kormány álláspontja, hogy az október 2-ai népszavazás érvénytelensége esetén is figyelembe kell vennie Brüsszelnek a magyarok véleményét, akkor vajon az Orbán-kormány egy eredményes helyi népszavazás után félresöpörheti a fótiak akaratát?”

Varga Zoltán Péter egyébként azzal magyarázta a Jobbik által támogatott népszavazási kezdeményezés legitimitását, hogy a kérdések az önkormányzatok működéséről szóló törvény által nevesített közfeladatra irányulnak: hiszen a helyi közbiztonság megerősítése önkormányzati feladat.

Vajon partner lesz ebben a magyar állam?

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »