Egy tragédia utózöngéi – Holečeket hetek óta kritizálják Ondrej Húserka halála miatt Vataščin Péter2024. 12. 17., k – 14:47
Marek Holeček és Ondrej Húserka október 30-án érte el a nepáli Langtang Lirung (7234 m) csúcsát annak keleti falán keresztül – alpesi stílusban és a világon elsőként. A szlovák alpinista azonban ereszkedés közben egy jéghasadékba zuhanva életét vesztette. Cseh társa magatartását azóta sokan kifogásolják főleg etikai vonalon, aki azonban elutasítja a vádakat.
Másfél hónap telt el Ondrej Húserka halála, majdnem három hét a temetése óta. A Holeček-Húserka páros himalájai úttörő jelentőségű mászásáról, majd a tragédiáról lapunk is beszámolt. Az azóta eltelt időszakban azonban nem pusztán a szlovák alpinista halála volt köztéma. Mászópartnere, Marek Holeček részben a háttérben, részben pedig a nyilvánosság előtt több váddal és kritikával szembesült.
Mint ismeretes a 34 éves Húserka október 31-én délután ereszkedés közben egy jéghasadékba zuhant. Mászótársa hiába ereszkedett le hozzá, s próbálta megmenteni, esés közben olyan súlyos sérüléseket szerzett, amelyekbe pár órán belül belehalt.
Kapcsolódó cikkünk Kathmandu |
Október 31-én ereszkedés közben Nepálban lezuhant, majd társa karjai között meghalt a szlovák alpinizmus egyik legjelentősebb fiatal képviselője, a 34 éves Ondrej Húserka. Ő és a cseh Marek Holeček az azt megelőző napokban a világon elsőként alpesi stílusban megmászták Langtang Lirung (7234 m) keleti falát.
A két alpinista október 30-án 11.00-kor érte el a hegycsúcsot, majd csaknem három napig nem lehetett hallani róluk semmit. Ez nem feltétlenül jelent rosszat az alpinizmusban, hiszen a mászók ilyenkor rendszerint már igen fáradtan az ereszkedésre összpontosítanak, de mással is számolni lehet (pl. hogy lemerült, elveszett vagy megsérült a kommunikációs eszközük).
Rossz hírek…
A csendet november 2-án reggel Húserka hozzátartozóinak segélykérései törték meg: az angolul keringő Facebook-bejegyzések arról szóltak, hogy Ondrej Húserka jéghasadékba esett, s miután Holeček nem tudott vele kapcsolatot létesíteni, egyedül levonult a hegyről. Húserka családja ezért olyan, Nepálban tartózkodó alpinistákat keresett, akik helikopter segítségével szlovákiai idő szerint szombatról vasárnapra virradó éjjel a helyszínen megpróbálkozhatnának a mászó esetleges mentésével. Két világklasszis ukrán alpinista, Mikita Balabanov és Mikhajlo Fomin önként jelentkeztek az akcióra. A cikk írásakor még nem világos, hogy ők vagy mások végül megpróbálkoztak-e a szlovák mászó megtalálásával.
…és még rosszabb hírek
Szombat koraeste aztán a már Kathmanduban tartózkodó Marek Holeček hosszú és megrázó Facebook-posztban számolt be a tragédiáról. Mint írta, október 31-én délután négy óra körül ereszkedés közben a jégbe fúrt stand az ő súlyát még elbírta, Húserkáét azonban már nem. Zuhanás közben elnyelte őt egy jéghasadék. Holeček hallotta a segélykiáltását, és jelentős kockázatot vállalva azonnal lemászott hozzá a hasadék mélyére, ahol azonban nem volt fény, s kezdetben koromsötétben kellett dolgoznia, ám végül megtalálta társa fejlámpáját.
Mintegy két órán keresztül küzdött azért, hogy a nagyjából fejjel lefelé beszorult, még tudatánál lévő Húserka kiszabaduljon a jég fogságából. Amikorra azonban ez sikerült, a szlovák alpinista már nagyon rossz állapotban volt, nyilvánvalóan számos sérülést szerzett esés közben. Holeček megállapította, hogy valószínűleg súlyos gerincsérülést szenvedett, hiszen nem érezte a lábait, a kezeit pedig nem tudta mozgatni. Végül néhány óra alatt a szó szoros értelmében a karjai között halt meg. Noha rövidesen elkezdték keresni őket, Holeček a következő nap egyedül jutott el a hegy lábánál levő faluba.
Mit másztak meg?
A 7234 méter magas Lantang Lirung a nepáli Himalája egyik olyan, nem 8000-es hegye, amelynek szinte mindegyik oldala különös kihívást jelent az alpinisták számára. Csupán 1978-ban mászták meg először. 2009-ben már történt itt egy tragédia: az egyik legjelentősebb szlovén alpinista, Tomaž Humar halt meg a déli falon, miközben megpróbált azon egyedül feljutni.
Marek Holeček és társai október elején érkeztek meg a hegyhez, hogy annak a még nem megmászott, két és fél kilométer magas keleti falán jussanak fel a csúcsra. Első próbálkozásukat a rossz időjárás és a falon uralkodó veszélyes körülmények meghiúsították – ekkor még hárman próbálkoztak, Ondra Mrklovskýval kiegészülve. Hosszú várakozást követően október 25-én aztán Húserkával párban beszálltak a falba, amelyről még ekkor is kisebb lavinák, kőtörmelékek hullottak alá, de már nem voltak folyamatos életveszélynek kitéve. Holeček rendszeresen közölt beszámolói szerint jól haladtak, Húserka pedig remekül teljesített az előmászásban.
28-án jutottak el a csúcsgerinc alá. Eddigre érthető módon már nagyon sokat kivett belőlük a szűz és nagyon technikás falon való mászás. A következő nap azonban hiába jutottak túl a keleti falon, a gerincen ugyanis cukorszerű hóban kellett csigalassúsággal haladniuk, hogy egy ötödik bivakolásra kényszerüljenek a csúcs alatt. Azt végül másnap 11.00-kor érték el, majd innentől számítva következett az „információcsend“, hogy aztán sorban érkezzenek a nyomasztó hírek…
Részben a tragédia miatt is egyelőre még nem lehet tudni, milyen nehézségű az útjuk (itt pl. a sziklán és jégen való feljutás szakaszokra bontott nehézségi fokozataira kell gondolni). Ettől függetlenül
a páros jó eséllyel számíthatott rá, hogy a teljesítményükért akár meg is kaphatják a nemzetközileg a legmagasabb szintű alpinista díjnak számító Arany Jégcsákányt (Piolets d’Or). Mászásuk a tragédia nélkül is vezető hírnek számított volna.
Cseh-szlovák páros
Marek Holeček neve sokaknak ismerős lehet Szlovákiában is, hiszen a cseh sportoló aktív előadó, szerző és médiaszemélyiség. A 49 éves alpinista az ezredforduló óta mászik nemzetközileg is jelentős új magashegyi útvonalakat szinte a világ minden szegletében. Ezeket a mászásokat mind az ún. alpesi stílusban teljesítette, ami többek között azt jelenti, hogy a mászók minimális felszereléssel, önellátóan, kiépített táborláncok és pótlólagos oxigén nélkül, minél gyorsabban mozognak a hegyeken. Teljesítményeiért – társaival együtt – már kétszer is megkapta az Arany Jégcsákányt: 2018-ban a Gasherbrum I (8080 m), 2020-ban pedig a Chamlang (7319 m) új útvonalakon való megmászásaiért.
Az 1990-ben született, nemsói (Nemšová) Ondrej Húserka 2011 óta jegyzett jelentős megmászásokat, az elmúlt években pedig különösen fontosak voltak a patagóniai (Dél-Amerika) teljesítményei. A szlovák alpinisták azon fiatal nemzedékéhez tartozott, akik az elmúlt időszakban nemzetközileg is jelentős szinten művelték a szikla-, jég- és hegymászást. Kétségtelen, hogy halála ellenére a Langtang Lirung keleti falán való feljutás a valaha volt egy legjelentősebb szlovák himalájai teljesítmények között lesz nyilvántartva.
Nem szokatlan a tartós kritika
Az alpinizmus történetében a tragédiák utóélete sokszor meglepően sokáig tart. Ez érthető, hiszen emberéletek vesznek oda, sok kívülálló szerint pedig eleve a „semmiért” hal meg egy-egy hegymászó. Emellett ha például egy mászópáros vagy – csapat tagjai túlélik az esetet, utólag gyakran kérdések özönével kell szembesülniük – amelyek épp az ő felelősségüket firtatják.
Sajnos számos példát lehet említeni az alpinizmus történetéből. 1970-ben a Nanga Parbat (8126 m) déli, Rupal nevű falának első megmászása után, leereszkedés közben lavina áldozata lett a dél-tiroli Günther Messner. Társát és bátyját, a 20. század egyik legismertebb alpinistáját, Reinhold Messnert egyes hangok szinte a mai napig azzal vádolják, hogy cserben hagyta a testvérét. Vagy 2013-ban, amikor Erőss Zsolt és Kiss Péter a Kancsendzönga (8586 m) sikeres megmászása után meghaltak, sokan Kollár Lajos, az expedíció vezetőjének felelősségét firtatták.
Kapcsolódó cikkünk Budapest |
Nyomozás indulhat Erőss Zsolt és Kiss Péter Kancsendzöngán történt halála miatt, miután Neidenbach Ákos hegymászó feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen – tudta meg a Blikk. A lap pénteki számában Merhej Raulla, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője elmondta: a Legfőbb Ügyészség július 3-án iktatta a feljelentést, amelyet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tettek – mondta.
Az ügyet a VI. és VII. kerületi ügyészség vizsgálja, feljelentés-kiegészítését rendeltek el.
Neidenbach Ákos, a Hegymászó balesetek című könyv szerzője szerint hibák sorozata vezetett a két sportember halálához.
„Milyen expedíció az, amelyik négyfős, abból egy fő, a vezető eleve nem megy a hegyre, mert neki nem ez a feladata?! Maradnak hárman, abból egyikük magashegyi mászásban teljesen tapasztalatlan, ráadásul sosem mászott a többiekkel, és nem is győződtek meg ebbéli képességeiről”
– mondta a hegymászó, aki szerint Erőss Zsolt volt az egyetlen, aki a szükséges feltételeknek maximálisan megfelelt.
Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat vezetője a feljelentés hírére úgy reagált:
„annak, aki feljelentést tett, nincs magashegyi tapasztalata, és nem járt a Himalája közelében sem”.
Az expedíció hegymászásért felelős szakmai vezetője Erőss Zsolt volt, a döntéseket ő hozta meg a csapatban – tette hozzá.
Erőss Zsolt özvegye, Sterczer Hilda kijelentette: elvárja, hogy ha neki nincsenek kérdései a tragédiával kapcsolatban – és tudomása szerint Kiss Péter családjának sincsenek -, akkor másnak se legyenek.
Ellentétek már a legelején
Az, hogy valami már a tragédiát követően sem stimmelt, már október 31-án, a Húserka halálhíre utáni első órákban világos volt. Holeček először azzal érvelt (amely mellett most is kitart), hogy szükségtelen kiemelni a jéghasadékból a holttestet, mert túl nagy az objektív veszély – vagyis a mentőcsapat élete foroghat kockán a lehulló szikla- és jégdarabok miatt (egyébként sok hegymászó eleve rendelkezik arról, hogy ha meghal, s kockázatos helyen van a teste, akkor hagyják a hegyen). Az akció után még arra is felhívta a figyelmet, hogy a holttestek lementése a hegyekből óriási „biznisz”, vagyis nagyon sokat kell érte fizetni.
Húserka családja és barátai azonban nem adták fel, egyértelmű volt, hogy meg fogják próbálni a földi maradványok visszaszerzését. Miután ez Holeček számára is világossá vált, elfogadta a döntésüket. A helikopteres felderítésben személyesen is, majd később a távolból a legjobb tudása szerint végig részt vett az akcióban, navigálta a mentőcsapatot, amelynek így végül sikerült megtalálnia azt, amit kerestek.
Kapcsolódó cikkünk Kathmandu |
A múlt héten szerencsétlenül járt 34 éves szlovák alpinista holttestét négy nepáli serpa emelte ki a Lantang Lirung (7234 m) keleti fala alatti jéghasadékból.
A holttest kiemeléséről szóló hírt a Marek Holečekék expedícióját is menedzselő 14 Summits Expedition társaság vezetője, Subin Thakuri közölte csütörtökön. Mint írta, a jéghasadék rendkívül mély volt, ám Pemba Gelje Sherpa, Chhiring Sherpa, Kusang Sherpa és Prakash Sherpa munkájának, ill. a Altitute Heli-cap Bibek és a Easy Heli Service által üzemeltetett helikopter személyzetének hála sikerült elvégezniük a feladatot.
A JAMES Szlovák Hegymászó Szövetség információi szerint csütörtök reggel végződött a két napig tartó mentés, amelyet a család és Húserka barátnőjének kérésére végeztek el a nepáliak.
„Az első nap sikerült a szerencsételnség helyszínén kirakni a mentőcsapatot, amelyek leereszkedtek a hasadékba a holttest után kutatva. Ez az első napon sikertelen volt, a nepáli csapat viszont nagy elszántságról tett tanúbizonyságot, s a helyszínre visszatérve másnap reggel sikeresen befejezték az akciót”
– áll a JAMES közleményében.
Marek Holeček is köszönetet mondott a serpák munkájáért.
„Tudom, hogy nagyon összetett volt és nagy kihívást jelentett. Örülök, hogy mindenki, aki résztvett Ondra testének kiemelésében, jól van“
– írta a cseh alpinista.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ondrej Húserka és Marek Holeček kettőse új útvonalat mászott a nepáli Langtang Lirung keleti falán. Az év egyik legfontosabb magashegyi teljesítménye azonban tragédiával végződött. Október 31-én, már ereszkedés közben Húserka lezuhant, majd eltűnt egy jéghasadék mélyén. Holeček leereszkedett hozzá, de már nem tudott rajta segíteni, s a szlovák hegymászó a karjai között halt meg. A cseh alpinista végül önállóan jutott le a hegyről. A holttest megkeresését napokig hátráltatta a rossz idő, ill. a hegyen uralkodó veszélyes körülmények.
Kapcsolódó cikkünk Kathmandu |
Október 31-én ereszkedés közben Nepálban lezuhant, majd társa karjai között meghalt a szlovák alpinizmus egyik legjelentősebb fiatal képviselője, a 34 éves Ondrej Húserka. Ő és a cseh Marek Holeček az azt megelőző napokban a világon elsőként alpesi stílusban megmászták Langtang Lirung (7234 m) keleti falát.
A két alpinista október 30-án 11.00-kor érte el a hegycsúcsot, majd csaknem három napig nem lehetett hallani róluk semmit. Ez nem feltétlenül jelent rosszat az alpinizmusban, hiszen a mászók ilyenkor rendszerint már igen fáradtan az ereszkedésre összpontosítanak, de mással is számolni lehet (pl. hogy lemerült, elveszett vagy megsérült a kommunikációs eszközük).
Rossz hírek…
A csendet november 2-án reggel Húserka hozzátartozóinak segélykérései törték meg: az angolul keringő Facebook-bejegyzések arról szóltak, hogy Ondrej Húserka jéghasadékba esett, s miután Holeček nem tudott vele kapcsolatot létesíteni, egyedül levonult a hegyről. Húserka családja ezért olyan, Nepálban tartózkodó alpinistákat keresett, akik helikopter segítségével szlovákiai idő szerint szombatról vasárnapra virradó éjjel a helyszínen megpróbálkozhatnának a mászó esetleges mentésével. Két világklasszis ukrán alpinista, Mikita Balabanov és Mikhajlo Fomin önként jelentkeztek az akcióra. A cikk írásakor még nem világos, hogy ők vagy mások végül megpróbálkoztak-e a szlovák mászó megtalálásával.
…és még rosszabb hírek
Szombat koraeste aztán a már Kathmanduban tartózkodó Marek Holeček hosszú és megrázó Facebook-posztban számolt be a tragédiáról. Mint írta, október 31-én délután négy óra körül ereszkedés közben a jégbe fúrt stand az ő súlyát még elbírta, Húserkáét azonban már nem. Zuhanás közben elnyelte őt egy jéghasadék. Holeček hallotta a segélykiáltását, és jelentős kockázatot vállalva azonnal lemászott hozzá a hasadék mélyére, ahol azonban nem volt fény, s kezdetben koromsötétben kellett dolgoznia, ám végül megtalálta társa fejlámpáját.
Mintegy két órán keresztül küzdött azért, hogy a nagyjából fejjel lefelé beszorult, még tudatánál lévő Húserka kiszabaduljon a jég fogságából. Amikorra azonban ez sikerült, a szlovák alpinista már nagyon rossz állapotban volt, nyilvánvalóan számos sérülést szerzett esés közben. Holeček megállapította, hogy valószínűleg súlyos gerincsérülést szenvedett, hiszen nem érezte a lábait, a kezeit pedig nem tudta mozgatni. Végül néhány óra alatt a szó szoros értelmében a karjai között halt meg. Noha rövidesen elkezdték keresni őket, Holeček a következő nap egyedül jutott el a hegy lábánál levő faluba.
Mit másztak meg?
A 7234 méter magas Lantang Lirung a nepáli Himalája egyik olyan, nem 8000-es hegye, amelynek szinte mindegyik oldala különös kihívást jelent az alpinisták számára. Csupán 1978-ban mászták meg először. 2009-ben már történt itt egy tragédia: az egyik legjelentősebb szlovén alpinista, Tomaž Humar halt meg a déli falon, miközben megpróbált azon egyedül feljutni.
Marek Holeček és társai október elején érkeztek meg a hegyhez, hogy annak a még nem megmászott, két és fél kilométer magas keleti falán jussanak fel a csúcsra. Első próbálkozásukat a rossz időjárás és a falon uralkodó veszélyes körülmények meghiúsították – ekkor még hárman próbálkoztak, Ondra Mrklovskýval kiegészülve. Hosszú várakozást követően október 25-én aztán Húserkával párban beszálltak a falba, amelyről még ekkor is kisebb lavinák, kőtörmelékek hullottak alá, de már nem voltak folyamatos életveszélynek kitéve. Holeček rendszeresen közölt beszámolói szerint jól haladtak, Húserka pedig remekül teljesített az előmászásban.
28-án jutottak el a csúcsgerinc alá. Eddigre érthető módon már nagyon sokat kivett belőlük a szűz és nagyon technikás falon való mászás. A következő nap azonban hiába jutottak túl a keleti falon, a gerincen ugyanis cukorszerű hóban kellett csigalassúsággal haladniuk, hogy egy ötödik bivakolásra kényszerüljenek a csúcs alatt. Azt végül másnap 11.00-kor érték el, majd innentől számítva következett az „információcsend“, hogy aztán sorban érkezzenek a nyomasztó hírek…
Részben a tragédia miatt is egyelőre még nem lehet tudni, milyen nehézségű az útjuk (itt pl. a sziklán és jégen való feljutás szakaszokra bontott nehézségi fokozataira kell gondolni). Ettől függetlenül
a páros jó eséllyel számíthatott rá, hogy a teljesítményükért akár meg is kaphatják a nemzetközileg a legmagasabb szintű alpinista díjnak számító Arany Jégcsákányt (Piolets d’Or). Mászásuk a tragédia nélkül is vezető hírnek számított volna.
Cseh-szlovák páros
Marek Holeček neve sokaknak ismerős lehet Szlovákiában is, hiszen a cseh sportoló aktív előadó, szerző és médiaszemélyiség. A 49 éves alpinista az ezredforduló óta mászik nemzetközileg is jelentős új magashegyi útvonalakat szinte a világ minden szegletében. Ezeket a mászásokat mind az ún. alpesi stílusban teljesítette, ami többek között azt jelenti, hogy a mászók minimális felszereléssel, önellátóan, kiépített táborláncok és pótlólagos oxigén nélkül, minél gyorsabban mozognak a hegyeken. Teljesítményeiért – társaival együtt – már kétszer is megkapta az Arany Jégcsákányt: 2018-ban a Gasherbrum I (8080 m), 2020-ban pedig a Chamlang (7319 m) új útvonalakon való megmászásaiért.
Az 1990-ben született, nemsói (Nemšová) Ondrej Húserka 2011 óta jegyzett jelentős megmászásokat, az elmúlt években pedig különösen fontosak voltak a patagóniai (Dél-Amerika) teljesítményei. A szlovák alpinisták azon fiatal nemzedékéhez tartozott, akik az elmúlt időszakban nemzetközileg is jelentős szinten művelték a szikla-, jég- és hegymászást. Kétségtelen, hogy halála ellenére a Langtang Lirung keleti falán való feljutás a valaha volt egy legjelentősebb szlovák himalájai teljesítmények között lesz nyilvántartva.
Mintha mi sem történt volna?
Eközben a szlovák bulvármédia felfedezte, hogy Marek Holeček még Nepálban, pár nappal a tragédia után megünnepelte az 50. születésnapját – amiről kiderült, hogy a barátai meglepetésként szervezték a számára. A bulvársajtó azonban botrányosnak minősítette az iszogatásról készült jókedvű fotókat. A cseh alpinista aztán gyakorlatilag azonnal folytatta a rendes tevékenységét a hazatérés után: elkezdte szervezni előadói körútját, új könyvének promócióját, mindezt a jól megszokott extrovertált stílusában. A vele kapcsolatos hírek alatt eközben megszaporodtak a negatív kommentek: sokan számonkérték rajta a gyászt és az ideiglenes visszafogottságot.
Húserka hozzátartozóinak és egy-egy szlovák hegymászó posztjából már november elején is látszódott, hogy kifogásolják Holeček magatartását, ill. akár azt is, hogy határozottan ellene volt a holttest kiemelésének. Ő maga ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban volt a családdal, s Turócszentmártonban találkozott az egyik hozzátartozóval, hogy átadja neki Húserka nála maradt személyes tárgyait.
A legerősebb kritikát végül a Szlovák Hegymászó Szövetség (SHS JAMES) december 2-i közleménye fogalmazta meg Holečekkel szemben.
Ha valaki meghal, akkor a mi kultúránkban nem ünneplünk. Hanem gyászolunk. Ezért volt az, hogy mindannyiunkat megdöbbentettek az ünneplésről készült fotók, amelyek oly’ hamar az incidens után készültek. Megdöbbentettek minket a tiszteletlenség, amely tiszteletként prezentáltak. Bánt bennünket a hozzátartozókkal és magával az áldozattal szembeni az alázat, az együttérzés és tapintatosság folyamatos hiánya
– áll többek közt a szövegben, amely közvetve, de nem leplezetten Holeček szakmai szavahihetőségét is megkérdőjelezte.
Kitart a véleménye mellett
Holeček – aki értelemszerűen a tragédia egyetlen tanúja – az elmúlt hetekben több interjút is adott, amelyekben kivétel nélkül elutasította a kritikákat, s védelmébe vette a magatartását is. Nyíltan beszélt arról is, hogy miért nem vett részt társa november 28-i temetésén. „A család egyszerűen nem akarja, hogy ott legyek. Lehet, hogy ez majd idővel lecseng, de a család megtalálta az áldozatot úgy, hogy én vagyok a hibás, még ha kimondottan nem is hibáztatnak a haláláért. De én vagyok az, aki túlélte az esetet” – nyilatkozta a Pluskának. Húserka személyiségét és teljesítményét egyébként a tragédia óta mindvégig ugyanúgy méltatta.
Nem világos még, mennyiben ártottak az elmúlt hetek a szakmai renoméjának. Vannak olyan mászók, akik a védelmükbe vették, de például a SHS JAMES közleménye utal ennek az ellenkezőjére is. Holeček mindenesetre régi profi, akinek háta mögött egy önmagáért beszélő pályafutás áll. Több tucatnyi jelentős alpesi első megmászást teljesített a Föld legkülönbözőbb pontjain. Beszámolóinak hangvétele, részletessége mindvégig egyértelmű és koherens volt – ám a személyiségéből fakadó magatartását a közvélemény egy része az elejétől fogva kifogásolta.
A cseh mászó végül tegnap, december 16-án hosszú, részletes beszámolót közölt az expedícióról a Hudy üzletlánc oldalán, amelyben ismét méltatta elhunyt szlovák társát, aki szerinte „tökéletes kötéltárs, pozitív, okos és ügyes mászó, félelmet és fáradságot nem ismerő gép volt”.
Megvolt benne az a potenciál, hogy nemzedéke mászóinak vezetőjévé váljon. Az ég azonban máshogy döntött. Fölösleges megkérdezni, hogy miért, mivel erre nincs válasz. Sajnálom, és sajnálok mindenkit, akinek ez fájdalmat okozott. Ám hogy jól értsék: csak azt tettük szabad akaratunkból és lelkesen, ami szórakoztat és feltölt bennünket
– írta a cseh alpinista.
Egy-egy alpesi mászásnak rendszerint nevet adnak az első megmászók. Holeček a Húserkával közös útjuknak a következő nevet adta: „Ondra csillaga”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
