1987. május 28-án a moszkvai járókelők különös eseménynek lehettek szemtanúi. Nem sokkal este 7 óra előtt egy nyugatnémet zászlóval díszített repülőgép szállt le a város központjában található Boldog Vazul-székesegyház előtt. A gépet egy 19 éves amatőr pilóta, Mathias Rust vezette.
Rust az eredménytelenül záródó 1986-os Reagan–Gorbacsov találkozó után döntötte el, hogy a hidegháborús feszültség csökkentésének sajátos módját választja, és a hatóságok tájékoztatása nélkül Moszkvába repül, hogy „képzeletbeli hidat” képezzen Kelet és Nyugat között.
Terveiről senkit sem tájékoztatott, így a mindössze 50 órás repülési tapasztalattal rendelkező pilótát 1987. május 13-án szülei abban a tudatban engedték útjára a hamburgi repülőtéren, hogy rövid skandináviai körútra megy.
Több ország érintésével május 25-én ért Helsinkibe, ahonnan a rossz időjárási viszonyok miatt csak május 28-án indult tovább.
A légiforgalmi irányítóknak Stockholmot jelölte meg úticélként, néhány perccel a felszállás után azonban hirtelen elfordította a gép kormányát, és egyenesen a Szovjetunió felé vette az irányt.
Bár a pilótát egy szovjet harci repülő megkörnyékezte, Rust nem sokkal később eltűnt a felhők között.
A szovjet légvédelem határozatlanságának és inkompetenciájának köszönhetően a fiú végül akadálytalanul ért Moszkvába, ahol csak az okozott gondot, hogy megtalálja a megfelelő leszállópályát.
Pár percnyi körözés után végül a Vörös tértől nem messze szállt le, ahol a járókelők azonnal megrohamozták autogramért.
Bár a pilótát letartóztatták, és 14 hónapig börtönben volt, akciója nem volt hiábavaló. Több vezető szovjet tisztviselőt is eltávolítottak, akiknek helyére Gorbacsov saját reformpolitikájának híveit ültette.
Rust megmutatta, hogy a Szovjetunió – vezetőinek magabiztos retorikája ellenére – már korántsem tekinthető félelmetes szuperhatalomnak. Légvédelme kijátszásához mindössze egy tinédzserkorú pilóta merészségére és meggondolatlanságára volt szükség.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
